Érszűkület

Érszűkület

Módosítva: 2023.04.04 13:22

Magyarországon minden második halál ok visszavezethető valamiféle szív és érrendszeri megbetegedésre. Az egyik legveszélyesebb, sokszor tünetmentes megnyilvánulása ennek a betegségcsoportnak az érszűkület, ami miatt évi több ezer amputációra kerül sor.

Érszűkület - Tartalom

Mi az az érszűkület?

Az érszűkület okai

Érszűkület fő tünetei

Hogyan diagnosztizálják az érszűkületet?

Érszűkület kezelése

Érszűkülettel kapcsolatos egyéb kórképek

Mi is az az érszűkület?

Az érszűkület az általános érelmeszesedés egyik megjelenési formája. Az érelmeszesedés egy olyan állapot, amikor az artériákban kialakuló plakkok szűkítik vagy blokkolják az áramlást, ami a vér és az oxigén szállításának korlátozódásához vezet. Emellett az érelmeszesedés következményeképp az érfal megvastagszik, csökken a rugalmassága ami szintén egy kóros folyamatnak számít és rontja az erek funkcióját. 

Az érelmeszesedés, más néven athero vagy arteriosclerosis, a szívből jövő erek, azaz az artériák megbetegedése testszerte. Az életkor előrehaladtával ezek az artériák egyre inkább meszesednek, csökken a rugalmasságuk,így az erek elmerevednek és az érbelhártya felülete egyenetlenné válik. Ezen folyamatok hatására megváltozik a vér áramlása és az egyenetlen érbelhártya kedvező felszínt a vérzsírok és a vér alakos elemei megtapadásának. A kitapadó alakos elemek és vérzsírok gyorsítani fogják a plakkok kialakulását, a kialakult plakkok pedig szűkítik az ér lumenét, így érszűkülethez vezetnek

Maga az érszűkület általában az úgynevezett perifériás ereket, főleg a végtagi és nyaki ereket érinti. Az érszűkület szinte népbetegségnek számít, ma Magyarországon az alsó végtagi érszűkület előfordulása körülbelül 5%. Súlyos szövődményekkel járhat, akár végtag amputációhoz is vezethet.

Az érszűkület okai

Az érszűkület, más néven atherosclerosis vagy érelmeszesedés, az ér belső falának lerakódása és megvastagodása miatt következik be. Ennek eredményeként az ér lumenje (belseje) szűkül, ami akadályozza a vér áramlását.

Az érszűkület kialakulása több tényezőtől függ, ideértve:

  • Magas vérnyomás: A magas vérnyomás roncsolja az érfalakat, ami fokozza a lerakódások kialakulását.
  • Magas koleszterinszint: A magas koleszterinszint felhalmozódik az érfalakban és lerakódásokat okoz.
  • Dohányzás: A dohányzás káros hatással van az érfalakra és növeli az érszűkület kialakulásának kockázatát.
  • Cukorbetegség: A cukorbetegség szövődményei - mint a neuropátia (idegsejtek károsodása) és a nephropátia (vese károsodás) - károsíthatják az érfalakat.
  • Rendszeres testmozgás hiánya: Az inaktivitás növeli az érszűkület kockázatát.
  • Egészségtelen étrend: A telített zsírok és a magas kalóriatartalmú ételek növelik a koleszterinszintet és az érszűkület kialakulását.
  • Családi hajlam: Az érszűkület hajlamos öröklődni, így ha a család egyes tagjai már szenvedtek ebben, akkor növekszik a kockázat.

Az érszűkület folyamatosan fejlődik, és hosszú időbe telhet, amíg tünetek jelentkeznek. Ha azonban a véráramlás teljesen elzáródik az érben, akkor azonnali orvosi beavatkozásra van szükség, mert az érintett szerv vagy szövet károsodhat.

Érszűkület fő tünetei

Az érszűkület kezdeti szakaszában általában nem okoz tüneteket, vagy csak enyhe tüneteket okoz, így sok ember nem is tudja, hogy érintett.

Azonban, ahogy az érszűkület súlyosbodik és az érben egyre kevesebb vér áramlik át a merev érfal és a kialakult plakk miatt, akkor bizonyos tünetek jelentkezhetnek. Az érszűkület tünetei az érintett érszakasztól és a szűkület mértékétől függően változhatnak.

  • Fájdalom: Az érintett területen fájdalom jelentkezhet, amely általában az érintett testrész terhelésekor vagy aktivitása során jelentkezik. Az alsó végtagi érszűkület esetén a járás során jelentkező fájdalom, ún. távolsági járóképtelenség a leggyakoribb tünet. Ezenkívül az érszűkület miatt görcsök is jelentkezhetnek.
  • Hideg végtagok: Az érintett terület hidegnek érződhet, és a bőr elszíneződhet.
  • Érzékenység csökkenése: Az érintett terület érzékenysége csökkenhet.
  • Gyengeség: Az érintett terület gyengének érezhető.
  • Sebek, fekélyek, gangréna: Az érszűkület miatt a véráramlás hiánya sérülésekhez, sebekhez, fekélyekhez és gangréna kialakulásához vezethet.

Ha az érszűkület nyaki vagy agyi ütőereket érint, akkor a panaszok főleg neurológiai tünetegyüttesként lépnek fel, például szédülés, feledékenység, koncentrációzavar, fülzúgás, látászavar, féloldali zsibbadás vagy mozgászavar formájában.

Ha az érszűkület a szívkoszorú ereit érinti akkor fáradtságérzetet, megterhelésnél pedig heves szívfájdalmat tapasztalhat az illető.

Az érszűkület tünetei általában fokozatosan súlyosbodnak, és az érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát jelentik. Ha az érszűkület tünetei jelentkeznek, ajánlott mihamarabb orvoshoz fordulni és a diagnózis felállítása után a megfelelő kezelést követni.

Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!

Az érszűkület diagnózisa

Az érszűkület diagnózisa általában az alábbi módszerek egyike vagy többének kombinációja segítségével történik.

A pontos anamnézis felvétele utan az első általában az orvos által végzett fizikai vizsgálat, amely során az megvizsgálja az érintett testrészt és érzékeli az érbeli eltéréseket, valamint meghatározza a pulzus erejét és ritmusát. Ha felmerül az érszűkület gyanúja, további vizsgálatok elvégzése válhat indokolttá.

Az érszűkület egy bevált vizsgáló módszere, az ultrahang segítségével pontosabb képet lehet kapni az érrendszer állapotáról.A carotis ultrahang vizsgálat során pontos képet kapunk az erek lefutásáról, az erek falának szerkezetéről, a rajtuk lévő plakk szerkezetéről és méretéről, valamint az általuk okozott szűkület mértékéről. A carotis ultrahang vizsgálat nem igényel semmilyen előkészület, teljes egészében fájdalommentes és biztonságos, káros sugárzástól mentes. Az ultrahangos készülék fejét a nyaki erek mentén mozgatva a monitoron látható a vizsgált terület. A carotis ultrahang kb. 15-20 percet vesz igénybe, az eredményt rögtön kézhez kapja a páciens. Speciális típusa a duplex ultrahang, ami azt jelenti, hogy az érrendszert egyszerre két ultrahangos technikával vizsgálják így a folyadékáramlás jellemzői is kideríthetőek. A duplex ultrahang segítségével az egyszerű ultrahangnál pontosabb képet kapunk az érrendszeri állapotról és segítségével olyan súlyos betegségeket ismerhetünk fel, mint például az érszűkület és az érelzáródás.

Az ultrahangon túl az angiográfia is egy bevált diagnosztikai módszer az érszűkület kutatásában. Az angiográfia egy speciális röntgenfelvételi eljárás, amely során kontrasztanyagot injektálnak az érrendszerbe, majd röntgenfelvétel készül az érrendszer állapotáról.

A fent leírtakon kívül, a CT vagy MRI vizsgálatok is bevett képalkotó vizsgálatok az érszűkület diagnózisában. Egy, az érszűkületre specifikus vizsgálati módszer a Boka Kar Index(BKI), amely az alsó végtagi artériák állapotát méri fel.

Az érszűkület korai felismerése rendkívül fontos, mivel a korai beavatkozás nagyobb esélyt adhat a szövődmények megelőzésére és a szövetek vérellátásának javítására. Ha Ön is az érszűkületre utaló tüneteket tapasztal, javasolt mielőbb orvoshoz fordulni és carotis ultrahang vizsgálaton részt venni.

Kapcsolódó cikkünk

Mi mindenre deríthet fényt az ultrahangos vizsgálat?

Az ultrahangos képalkotó vizsgálat felhasználási köre jóval szélesebb, mint a nagyobb magzat fejlettségének és nemének meghatározása. Az ultrahang diagnosztikáról Dr. Horváth Ilona radiológus, az Ultrahangközpont főorvosát kérdeztük.

Érszűkület kezelése

Az érszűkület kezelése attól függ, hogy az érszűkület súlyossága, a tünetek, valamint az érintett terület függvényében milyen kezelési lehetőségek állnak rendelkezésre. 

Az egyik legfontosabb alappillére az érszűkület kezelésének az egészséges életmód kialakítása, a dohányzás elhagyása, az egészséges étrend, a testmozgás és az ideális testsúly elérése. Ezek az életmódbeli változtatások segítenek csökkenteni az érszűkület kialakulásának kockázatát, a kialakult érszűkület súlyosbodását és enyhíteni a tüneteket.

Az életmódbeli változtatásokon túl az érszűkület kezelésére számos gyógyszer áll rendelkezésre, amelyek pozitív hatással bírnak a véráramlás javításában, a vérrögképződés megelőzésében és a vérnyomás csökkentésében. Ezek közé tartoznak a vérhígítók, a koleszterincsökkentők, a vérnyomáscsökkentők és az érbetegségek kezelésére használt speciális gyógyszerek.

Az érszűkület kezelésére alkalmazott invazív eljárás a ballonos tágítás (angioplasztika).Ez egy minimálisan invazív eljárás, amely során egy kis ballont vezetnek be az érintett érbe, majd kitágítják azt, hogy javítsák a véráramlást és az adott terület oxigénellátását.

A ballonos tágítás mellett gyakori még a stent beültetése az érintett érszakaszra. A stent egy apró, háló szerű eszköz, amelyet az érbe helyeznek, hogy kitámassza az eret, csökkentse az érszűkületet és javítsa a véráramlást.

Sajnos, ha az érszűkület nagyon súlyos, akkor a sebészeti beavatkozás jelenti az egyetlen lehetőséget. Az érszűkület sebészi kezelése során az érintett érterületet megnyitják, eltávolítják az érszűkület okozta lerakódásokat és a megfelelő véráramlás biztosítása érdekében javítják az ér állapotát.

Az érszűkület időben történő kezelése rendkívül fontos, mivel segít az érrendszeri betegségek kockázatának csökkentésében, valamint a szövődmények megelőzésében és a szövetek vérellátásának javításában. Az érszűkület kezelésére vonatkozó legmegfelelőbb módszert az orvos javasolja, figyelembe véve az érintett terület nagyságát és egyéb faktorokat, melyek kontribuálnak az érszűkülethez.

Érszűkülettel kapcsolatos egyéb kórképek

Az érszűkület számos egyéb kórképpel társulhat, például magas vérnyomás.Az érszűkület és a magas vérnyomás gyakran együtt fordulnak elő, mivel az érszűkület miatt a véráramlás akadályozott lehet, ami emeli a vérnyomást.

A perifériás artériás betegség az érszűkület egyik formája, amely az alsó vagy felső végtagok artériáinak szűkületét vagy elzáródását jelenti.

Továbbá az érszűkület növeli a szívbetegségek, stroke kockázatát, sőt az érszűkület súlyos formája károsíthatja a veséket, és a vesebetegségek kockázatát is növeli.

Ezen kórképek mindegyike jelentős egészségügyi problémákat okozhat, ezért fontos a megelőzés és az időben történő diagnózis majd kezelés. Az egészséges életmód, a rendszeres testmozgás, a dohányzás elhagyása, valamint a rendszeres szűrővizsgálatok elvégzése segíthet a kockázat csökkentésében és az érszűkülettel kapcsolatos szövődmények megelőzésében.

Téma szakértői

Dr. Horváth Barnabás

Dr. Horváth Barnabás

emlő ultrahang és emlőmintavétel specialista radiológus
Dr. Bánhegyi Barbara

Dr. Bánhegyi Barbara

pajzsmirigy- és ízületi ultrahang specialista radiológus

Hírek

Ultrahang vizsgálattal felfedezhető a mellimplantátum csendes szivárgása

Ultrahang vizsgálattal felfedezhető a mellimplantátum csendes szivárgása

A mellimplantátumok alapvetően biztonságosak és engedélyezésük szigorú szabályokhoz kötött. Ugyanakkor többen attól tarthatnak, hogy sérülés vagy az élettartam rövidülése miatt kiszakadhat, esetleg szivároghat a beültetett implantátum. Dr. Horváth Barnabás , az Ultrahangközpont ...
Mit mutat meg a pajzsmirigy ultrahang Hashimoto-kór esetén?

Mit mutat meg a pajzsmirigy ultrahang Hashimoto-kór esetén?

A Hashimoto-kór tulajdonképpen egy hosszan tartó pajzsmirigy-gyulladás, az egyik leggyakoribb pajzsmirigy betegség. Ez az autoimmun folyamat sokáig tünetmentes lehet, ezért sokan viszonylag késői stádiumban fordulnak orvoshoz. A diagnózis felállításához azonban nem csak a tünetekre lehet támaszkodni, de a ...
Fájdalom, duzzanat, terméketlenség esetén is fontos a here ultrahang vizsgálat

Fájdalom, duzzanat, terméketlenség esetén is fontos a here ultrahang vizsgálat

A sugárzás- és fájdalommentes ultrahang vizsgálat segítségével az orvosok gyorsan, pontosan képet kaphatnak az adott szerv állapotáról. Igaz ez a here ultrahang vizsgálat esetében is, amivel olyan betegségek jeleit lehet felfedezni, mint például a here- és mellékhere gyulladás, herecsavarodás ...

Prima Medica Egészségközpontok