Érszűkület
Magyarországon minden második halál ok visszavezethető valamiféle szív és érrendszeri megbetegedésre. Az egyik legveszélyesebb, sokszor tünetmentes megnyilvánulása ennek a betegségcsoportnak az érszűkület, ami miatt évi több ezer amputációra kerül sor.
Érszűkület - Tartalom
Hogyan diagnosztizálják az érszűkületet?
Érszűkülettel kapcsolatos egyéb kórképek
Foglaljon időpontot orvosainkhoz!
Mi is az az érszűkület?
Az érszűkület az általános érelmeszesedés egyik megjelenési formája. Az érelmeszesedés egy olyan állapot, amikor az artériákban kialakuló plakkok szűkítik vagy blokkolják az áramlást, ami a vér és az oxigén szállításának korlátozódásához vezet. Emellett az érelmeszesedés következményeképp az érfal megvastagszik, csökken a rugalmassága ami szintén egy kóros folyamatnak számít és rontja az erek funkcióját.
Az érelmeszesedés, más néven athero vagy arteriosclerosis, a szívből jövő erek, azaz az artériák megbetegedése testszerte. Az életkor előrehaladtával ezek az artériák egyre inkább meszesednek, csökken a rugalmasságuk,így az erek elmerevednek és az érbelhártya felülete egyenetlenné válik. Ezen folyamatok hatására megváltozik a vér áramlása és az egyenetlen érbelhártya kedvező felszínt a vérzsírok és a vér alakos elemei megtapadásának. A kitapadó alakos elemek és vérzsírok gyorsítani fogják a plakkok kialakulását, a kialakult plakkok pedig szűkítik az ér lumenét, így érszűkülethez vezetnek
Maga az érszűkület általában az úgynevezett perifériás ereket, főleg a végtagi és nyaki ereket érinti. Az érszűkület szinte népbetegségnek számít, ma Magyarországon az alsó végtagi érszűkület előfordulása körülbelül 5%. Súlyos szövődményekkel járhat, akár végtag amputációhoz is vezethet.
Az érszűkület okai
Az érszűkület, más néven atherosclerosis vagy érelmeszesedés, az ér belső falának lerakódása és megvastagodása miatt következik be. Ennek eredményeként az ér lumenje (belseje) szűkül, ami akadályozza a vér áramlását.
Az érszűkület kialakulása több tényezőtől függ, ideértve:
- Magas vérnyomás: A magas vérnyomás roncsolja az érfalakat, ami fokozza a lerakódások kialakulását.
- Magas koleszterinszint: A magas koleszterinszint felhalmozódik az érfalakban és lerakódásokat okoz.
- Dohányzás: A dohányzás káros hatással van az érfalakra és növeli az érszűkület kialakulásának kockázatát.
- Cukorbetegség: A cukorbetegség szövődményei - mint a neuropátia (idegsejtek károsodása) és a nephropátia (vese károsodás) - károsíthatják az érfalakat.
- Rendszeres testmozgás hiánya: Az inaktivitás növeli az érszűkület kockázatát.
- Egészségtelen étrend: A telített zsírok és a magas kalóriatartalmú ételek növelik a koleszterinszintet és az érszűkület kialakulását.
- Családi hajlam: Az érszűkület hajlamos öröklődni, így ha a család egyes tagjai már szenvedtek ebben, akkor növekszik a kockázat.
Az érszűkület folyamatosan fejlődik, és hosszú időbe telhet, amíg tünetek jelentkeznek. Ha azonban a véráramlás teljesen elzáródik az érben, akkor azonnali orvosi beavatkozásra van szükség, mert az érintett szerv vagy szövet károsodhat.
Érszűkület fő tünetei
Az érszűkület kezdeti szakaszában általában nem okoz tüneteket, vagy csak enyhe tüneteket okoz, így sok ember nem is tudja, hogy érintett.
Azonban, ahogy az érszűkület súlyosbodik és az érben egyre kevesebb vér áramlik át a merev érfal és a kialakult plakk miatt, akkor bizonyos tünetek jelentkezhetnek. Az érszűkület tünetei az érintett érszakasztól és a szűkület mértékétől függően változhatnak.
- Fájdalom: Az érintett területen fájdalom jelentkezhet, amely általában az érintett testrész terhelésekor vagy aktivitása során jelentkezik. Az alsó végtagi érszűkület esetén a járás során jelentkező fájdalom, ún. távolsági járóképtelenség a leggyakoribb tünet. Ezenkívül az érszűkület miatt görcsök is jelentkezhetnek.
- Hideg végtagok: Az érintett terület hidegnek érződhet, és a bőr elszíneződhet.
- Érzékenység csökkenése: Az érintett terület érzékenysége csökkenhet.
- Gyengeség: Az érintett terület gyengének érezhető.
- Sebek, fekélyek, gangréna: Az érszűkület miatt a véráramlás hiánya sérülésekhez, sebekhez, fekélyekhez és gangréna kialakulásához vezethet.
Ha az érszűkület nyaki vagy agyi ütőereket érint, akkor a panaszok főleg neurológiai tünetegyüttesként lépnek fel, például szédülés, feledékenység, koncentrációzavar, fülzúgás, látászavar, féloldali zsibbadás vagy mozgászavar formájában.
Ha az érszűkület a szívkoszorú ereit érinti akkor fáradtságérzetet, megterhelésnél pedig heves szívfájdalmat tapasztalhat az illető.
Az érszűkület tünetei általában fokozatosan súlyosbodnak, és az érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát jelentik. Ha az érszűkület tünetei jelentkeznek, ajánlott mihamarabb orvoshoz fordulni és a diagnózis felállítása után a megfelelő kezelést követni.
Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
Az érszűkület diagnózisa
Az érszűkület diagnózisa általában az alábbi módszerek egyike vagy többének kombinációja segítségével történik.
A pontos anamnézis felvétele utan az első általában az orvos által végzett fizikai vizsgálat, amely során az megvizsgálja az érintett testrészt és érzékeli az érbeli eltéréseket, valamint meghatározza a pulzus erejét és ritmusát. Ha felmerül az érszűkület gyanúja, további vizsgálatok elvégzése válhat indokolttá.
Az érszűkület egy bevált vizsgáló módszere, az ultrahang segítségével pontosabb képet lehet kapni az érrendszer állapotáról. Speciális típusa a duplex ultrahang, ami azt jelenti, hogy az érrendszert egyszerre két ultrahangos technikával vizsgálják így a folyadékáramlás jellemzői is kideríthetőek. A duplex ultrahang segítségével az egyszerű ultrahangnál pontosabb képet kapunk az érrendszeri állapotról és segítségével olyan súlyos betegségeket ismerhetünk fel, mint például az érszűkület és az érelzáródás.
Az ultrahangon túl az angiográfia is egy bevált diagnosztikai módszer az érszűkület kutatásában. Az angiográfia egy speciális röntgenfelvételi eljárás, amely során kontrasztanyagot injektálnak az érrendszerbe, majd röntgenfelvétel készül az érrendszer állapotáról.
A fent leírtakon kívül, a CT vagy MRI vizsgálatok is bevett képalkotó vizsgálatok az érszűkület diagnózisában. A CT vagy MRI átfogó képet adnak az érrendszer állapotáról, és segítenek az érszűkület pontosabb meghatározásában.
Egy, az érszűkületre specifikus vizsgálati módszer a Boka Kar Index(BKI),angolul Ankle-Brachial Index (ABI). A Boka Kar Index egy nem invazív vizsgálat, amely az alsó végtagi artériák állapotát méri fel. Az ABI segítségével meg lehet határozni az érszűkület mértékét,súlyosságát.
Az érszűkület korai felismerése rendkívül fontos, mivel a korai beavatkozás nagyobb esélyt adhat a szövődmények megelőzésére és a szövetek vérellátásának javítására. Ha Ön is az érszűkületre utaló tüneteket tapasztal, javasolt mielőbb orvoshoz fordulni és megfelelő diagnosztikai vizsgálatokat végezni a mihamarabbi kezelés megkezdése végett.
A carotis ultrahang többnyire olyan eltéréseket igazol, melyek legtöbbször valamilyen alapbetegség következtében alakulnak ki, így bizonyos kóros állapotok esetén indokolt a nyaki erek rendszeres vizsgálata. Azonban nemcsak ellenőrző jelleggel érdemes Doppler ultrahang vizsgálatra menni, ugyanis vannak olyan tünetek, melyek esetén minél előbb szükséges a carotis alaposabb vizsgálata. Dr. Csemez Imre, az Ultrahangközpont radiológusa ezeket a panaszokat próbálja bemutatni. Kapcsolódó cikkünk
Mikor érdemes carotis UH-t végezni? Ezekre a tünetekre figyeljen!
Érszűkület kezelése
Az érszűkület kezelése attól függ, hogy az érszűkület súlyossága, a tünetek, valamint az érintett terület függvényében milyen kezelési lehetőségek állnak rendelkezésre.
Az egyik legfontosabb alappillére az érszűkület kezelésének az egészséges életmód kialakítása, a dohányzás elhagyása, az egészséges étrend, a testmozgás és az ideális testsúly elérése. Ezek az életmódbeli változtatások segítenek csökkenteni az érszűkület kialakulásának kockázatát, a kialakult érszűkület súlyosbodását és enyhíteni a tüneteket.
Az életmódbeli változtatásokon túl az érszűkület kezelésére számos gyógyszer áll rendelkezésre, amelyek pozitív hatással bírnak a véráramlás javításában, a vérrögképződés megelőzésében és a vérnyomás csökkentésében. Ezek közé tartoznak a vérhígítók, a koleszterincsökkentők, a vérnyomáscsökkentők és az érbetegségek kezelésére használt speciális gyógyszerek.
Az érszűkület kezelésére alkalmazott invazív eljárás a ballonos tágítás (angioplasztika).Ez egy minimálisan invazív eljárás, amely során egy kis ballont vezetnek be az érintett érbe, majd kitágítják azt, hogy javítsák a véráramlást és az adott terület oxigénellátását.
A ballonos tágítás mellett gyakori még a stent beültetése az érintett érszakaszra. A stent egy apró, háló szerű eszköz, amelyet az érbe helyeznek, hogy kitámassza az eret, csökkentse az érszűkületet és javítsa a véráramlást.
Sajnos, ha az érszűkület nagyon súlyos, akkor a sebészeti beavatkozás jelenti az egyetlen lehetőséget. Az érszűkület sebészi kezelése során az érintett érterületet megnyitják, eltávolítják az érszűkület okozta lerakódásokat és a megfelelő véráramlás biztosítása érdekében javítják az ér állapotát.
Az érszűkület időben történő kezelése rendkívül fontos, mivel segít az érrendszeri betegségek kockázatának csökkentésében, valamint a szövődmények megelőzésében és a szövetek vérellátásának javításában. Az érszűkület kezelésére vonatkozó legmegfelelőbb módszert az orvos javasolja, figyelembe véve az érintett terület nagyságát és egyéb faktorokat, melyek kontribuálnak az érszűkülethez.
Érszűkülettel kapcsolatos egyéb kórképek
Az érszűkület számos egyéb kórképpel társulhat, például magas vérnyomás.Az érszűkület és a magas vérnyomás gyakran együtt fordulnak elő, mivel az érszűkület miatt a véráramlás akadályozott lehet, ami emeli a vérnyomást.
A perifériás artériás betegség az érszűkület egyik formája, amely az alsó vagy felső végtagok artériáinak szűkületét vagy elzáródását jelenti. Vénás ultrahang vizsgálat az Ultrahang Központban - Ultrahang Központ Szív és érrendszer betegségek - Kardio Központ Visszerek gyógyítása: műtét vagy életmód? - Trombózis és Hematológiai Központ Érszűkület jelei, érszűkület kezelése - Trombózis és Hematológiai Központ Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt:
Továbbá az érszűkület növeli a szívbetegségek, stroke kockázatát, sőt az érszűkület súlyos formája károsíthatja a veséket, és a vesebetegségek kockázatát is növeli.
Ezen kórképek mindegyike jelentős egészségügyi problémákat okozhat, ezért fontos a megelőzés és az időben történő diagnózis majd kezelés. Az egészséges életmód, a rendszeres testmozgás, a dohányzás elhagyása, valamint a rendszeres szűrővizsgálatok elvégzése segíthet a kockázat csökkentésében és az érszűkülettel kapcsolatos szövődmények megelőzésében.
Téma szakértői
Dr. Horváth Ilona
radiológus
Dr. Kreiss Ádám
radiológus
Dr. Fehér György
radiológus
