Emlő aspirációs citológia – mikor lehet rá szükség?

Hogyan zajlik a vizsgálat?

Az aspirációs citológia legtöbbször ultrahangvezérléssel történik. A radiológus egy vékony tűt vezet a kérdéses területbe, majd sejtmintát vagy – folyadéktartalmú képlet esetén – folyadékot nyer. A beavatkozás rövid ideig tart, ambulánsan elvégezhető, és általában nem igényel komolyabb megfigyelést. A szúrás helyén kisebb érzékenység, minimális vérzés vagy átmeneti kellemetlenség előfordulhat. Az is megeshet, hogy a nyert minta nem bizonyul elegendőnek az értékeléshez, ilyenkor ismételt mintavételre vagy más típusú biopsziára lehet szükség.

Mikor lehet indokolt az emlő aspirációs citológia?

- Az aspirációs citológia nem önmagában választandó első lépés, hanem mindig előzetes orvosi vizsgálat és képalkotás – például emlő ultrahang, szükség esetén mammográfia – után jön szóba. A legfrissebb hazai szakmai ajánlás alapján ma már elsősorban válogatott esetekben van jelentősége. Ilyen lehet például bizonyos cisztás elváltozások ultrahangvezérelt leszívása, egyes hónalji nyirokcsomók mintavétele, illetve néhány speciális klinikai helyzet, amikor gyors citológiai információra van szükség – mondja dr. Horváth Barnabás, az Ultrahangközpont – Prima Medica emlő ultrahang és emlőmintavétel specialista radiológusa.

Mi a helyzet ciszták esetén?

Cisztás képleteknél az aspiráció sokszor nemcsak diagnosztikus, hanem panaszcsökkentő, tehermentesítő beavatkozás is lehet. Ugyanakkor nem minden cisztaszerű eltérés igényel automatikusan mintavételt. A hazai konszenzusanyag szerint, ha az ultrahang alapján a képlet szabályos, és a benne látható tartalom inkább sűrű folyadéknak vagy alvadéknak felel meg, diagnosztikus célból nem feltétlenül szükséges mintavétel. Ha azonban a cisztában szolid komponens is látható, abból elsősorban core biopszia javasolt, és csak bizonyos esetekben merül fel citológia.

Mikor nem ez a legjobb választás?

Rosszindulatúság gyanúja esetén a jelenlegi hazai ajánlás szerint a mintavétel elengedhetetlen, és ilyenkor az elsőként választandó módszer többnyire a core biopszia. Ha mégis citológia készül, annak negatív vagy bizonytalan eredménye önmagában nem elegendő a rosszindulatúság kizárására. Ugyancsak nem ez az elsőként választandó eljárás például a tejjáratokban elhelyezkedő egyes képletek esetén, és a korszerű ajánlás alapján a terápiás döntésekhez általában szövettani mintára van szükség.

Mi a különbség az aspirációs citológia és a core biopszia között?

Az aspirációs citológia során főként sejtek kerülnek vizsgálatra. A core biopszia ezzel szemben egy vastagabb tűvel végzett mintavétel, amely összefüggő szövethengert ad, így részletesebb szövettani értékelést tesz lehetővé. Ez azért különösen fontos, mert daganatgyanú esetén nemcsak az a kérdés, hogy van-e rosszindulatú folyamat, hanem az is, hogy pontosan milyen típusú elváltozásról van szó. Emiatt a korszerű emlődiagnosztikában a gyanús szolid emlőelváltozások többségénél a core biopszia számít elsődlegesen választandó mintavételi módszernek.

A páciens kéri a vizsgálatot, vagy az orvos dönt róla?

A mintavétel típusát mindig az orvosi vizsgálat és a képalkotó eredmények alapján határozzák meg. Az emlődiagnosztikában az a korszerű megközelítés, hogy előbb tisztázni kell, milyen jellegű elváltozásról van szó, és csak ezután dönthető el, hogy elegendő-e a követés, szükség van-e aspirációs citológiára, vagy inkább core biopszia indokolt. A legfrissebb hazai szakmai útmutató is ezt a személyre szabott, képalkotó eredményekre épülő döntéshozatalt hangsúlyozza.

Dióhéjban

Összefoglalva az emlő aspirációs citológia ma is fontos vizsgálat, de nem általános első választás minden emlőelváltozás kivizsgálásában. Leginkább bizonyos cisztás eltérések, egyes nyirokcsomó-elváltozások és speciális helyzetek esetén lehet hasznos. Daganatgyanúban azonban többnyire a core biopszia adja a terápiás döntéshez szükséges legpontosabb információt. A vizsgálat szükségességéről és típusáról ezért minden esetben az előzetes képalkotó leletek alapján, szakorvosi javaslat szerint érdemes dönteni.

Tudástár:

https://emlokonszenzus2025.hu/szakmai-anyagok/

https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC3108472/

Forrás: Ultrahangközpont – Prima Medica (www.ultrahangkozpont.hu)