Áprilisban rendkívül magas színvonalú képzésen vehettek részt mindazok, akik ellátogattak az Ultrahang Központ – Prima Medica szakmai napjára. A résztvevők képet kaphattak az ultrahang diagnosztika jelenlegi szerepéről különböző szakterületek képviselőinek prezentációjában. Az előadások hangsúlyt fektettek a mindennapi klinikai gyakorlatban alkalmazható diagnosztikai lehetőségekre, valamint a társszakmák közötti kommunikáció, kooperáció, edukáció jelentőségére.
Csemez doktor előadásának bevezetéseként hangsúlyozta, hogy a hasi ultrahang (UH) vizsgálat az egyik legelterjedtebb, nem invazív diagnosztikai módszer, amely a hasüregi lágyrészek, szervek és erek állapotáról ad valós idejű képet anélkül, hogy a szervezetet ionizáló sugárzásnak tenné ki. Röviden ismertette a kontrasztanyagos UH szerepét a diagnosztikában, majd röviden áttekintette, milyen esetekben kérhet egy szakorvos hasi ultrahangot. Az általános panaszokon túl (hasi fájdalom, emésztési panaszok, tapintható elváltozások, stb.), kitért többek közt az urológiai panaszokra, a nőgyógyászati okokra is, és kiemelten beszélt a máj vizsgálatának jelentőségéről. Jelezte továbbá, hogy panaszmentes esetben is hasznos lenne az évenkénti szűrővizsgálat. Végezetül dr. Csemez azt is összegezte, minek kell szerepelnie egy pontos ultrahangos vizsgálati leletben.
A kardiológiára kitekintő előadásban dr. Bőhm kifejtette, hogy a kardiológiai diagnosztika fontos mozaik eleme az ultrahang, a többi elem pedig főként az EKG, a biomarkerek meghatározása, a coronarográfia, a mellkas CT és a szív MRI. A kórképek, amelyek kapcsán bemutatta az ultrahang szerepét a következők voltak: akut coronária szindróma (ACS), Takotsubo CMP, perikarditisz, tamponád, miokarditisz, pulmonális embólia és aorta disszekció. EKG képekkel és ultrahang felvételekkel gazdagon illusztrált előadásában Bőhm doktor elmagyarázta az egyes kórképek megjelenési formáit és e tekintetben felhívta a figyelmet az orvosszakma edukálásának jelentőségére is.
Miért fontos ez a téma? – tette fel a kérdést bevezetőjében Somogyi professzor asszony. Válasza szerint azért, mert a lakosság kb. 50%-ánál jelen van valamilyen pajzsmirigygöb, amelyek 4-6.5%-a malignus daganat. A pajzsmirigy göb bemutatásakor felhívta a figyelmet a gyanús jelekre is, mint a nyaki feszülés, gombócérzés, nyelési nehézség, rekedtség. A göbök kivizsgálásának többlépcsős folyamatában helyezte el az ultrahangot, amelynek segítségével meghatározható a göb pontos mérete, szerkezete és a rosszindulatúságra utaló jelek és az eredmények a TI-RADS rendszerben értékelhetők. A professzor asszony azt is elmondta, mikor van szükség további vizsgálatokra, mint például pajzsmirigy szcintigráfia vagy jódfelvételi görbe meghatározás, majd külön kitért a vékonytűs biopszia jelentőségére, amelynek eredményét a Bethesda-skálán lehet elhelyezni. Előadásának végén Somogyi doktornő a rosszindulatú pajzsmirigy daganatok differenciálására is felhívta a figyelmet.
Felvezetésként Róna doktornő kiemelte, hogy az emlőtumor a leggyakoribb rosszindulatú daganat nők között, amelynél a korai felismerésben nem lehet eléggé hangsúlyozni a képalkotó diagnosztika szerepét. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy rosszindulatúság esetén komplex emlővizsgálat szükséges: vagyis fizikális vizsgálat, mammográfia és ultrahang. Utóbbi képalkotókat külön-külön is bemutatta. Ezután képekkel illusztrálva röviden kitért az ultrahanggal felismerhető elváltozásokra, mint az emlő ciszta, a fibroadenoma, a malignus tumor, az axilláris nyirokcsomó áttétek és az olyan egyéb emlő eltérések, mint a lipoma, az intramammaris nyirokcsomó, a bőrben lévő epidermalis, dermoid cysták, az emlőtályog, a zsírnekrózis, az emlőbimbó betegségei és a váladékozó emlő. A doktornő felhívta a figyelmet, hogy gyulladásos panaszok/tünetek esetén mindig legyen képalkotó, és azokat az eseteket is bemutatta, amikor ajánlott emlő ultrahangra küldeni a pácienseket, legyenek akár férfiak. Zárásként azt hangsúlyozta dr. Róna Ágnes, hogy emlővel kapcsolatos panasz esetén először radiológia vizsgálat történjen, ne nőgyógyászhoz, onkológushoz vagy sebészhez küldjük a pácineseket elsőként!
Mintegy előző előadásának folytatásként Róna doktornő az ultrahang vezérelt percutan biopsziák összehasonlítását végezte el második prezentációjában, valamint beszélt az ultrahang vezérelt vékonytűs és vastagtűs mintavételek gyakorlatáról. A radiológus elmondta, mikor érdemes vékonytűs aspirációt és mikor vastagtűs mintavételt végezni, és ismertette az eljárások menetét, eszközigényét, és az előnyök mellett a korlátokat is. Külön kiemelte, hogy az emlő FNAB indikációja nem csak a diagnosztizálás lehet, de akár terápiás beavatkozás is, például ciszta leszívás. Szót ejtett még a pajzsmirigy, a nyálmirigy és a nyirokcsomó FNAB-ról. Ezek után segített annak eldöntésében, hogy mikor melyik módszert érdemes választani. FNAB a hasznos cisztánál, nyirokcsomónál, valószínűleg benignus felszínes léziónál, pajzsmirigy göbnél és core biopsziát érdemes választani solid tumor, malignitás gyanú esetén a pontos szövettan tisztázásához. Személyes üzenetként azt hangsúlyozta üzenetképpen, hogy ezeknél az eljárásoknál a radiológus és patológus szerepe meghatározó.
Előadásának bevezetőjében Hernádi doktor lerakta az alapokat: ma nem képzelhető el a nőgyógyászati szakma ultrahangos vizsgálati lehetőségek nélkül. Ezek részben a diagnosztizálás, részben a differenciálás elengedhetetlen eszközei, részben pedig jelentősen hozzájárulnak egyes beavatkozások precíz kivitelezéséhez. Dr. Hernádi Balázs felvázolta azokat az eseteket, amelyeknél az ultrahang vizsgálat akár önmagában is elégséges lehet a differenciáldiagnózishoz, és említette azokat is, amelyeknél további eljárásokra is szükség van. A mindennapi gyakorlaton túl az előadó nagy hangsúlyt fektetett az endometriózis témakörére, különösen arra való tekintettel, hogy a betegség diagnosztizálása sokszor akár évekig is elhúzódhat. A hallgatóság sokat profitálhatott a képekkel, videókkal gazdagon illusztrált előadásból, ahol nem csak az ultrahangon látott képek segítettek az informálódásban, de a Hernádi doktor saját praxisában lefolytatott endoszkópos beavatkozások kameraképe is.
Hepatológusként Németh doktornő hangsúlyozta, hogy a májzsugor világszerte évente 1.000.000 halál okozója, holott a fibrosis visszafordítható, ha sikerül korán kimutatni. Ismertette a fibrosishoz, cirrhosishoz vezető okokat, és rávilágított, hogy a fibrosis felmérése segít megállapítani a beteg kilátásait, a betegség lefolyását, a szükséges beavatkozásokat és nyomon követi a kezelések hatékonyságát. Azonban míg a klinikai tünetek és a laboratóriumi vizsgálatok képesek azonosítani a cirrhozist, a fibrosis korábbi stádiumban történő kimutatásában nem elegendőek. Ebben van tehát nagy szerepe a tranziens elasztográfiának (TE), vagyis a máj szerkezeti vizsgálatnak, amely az ultrahang hullámok elnyelődését vizsgálja. Az UH hullámok attenuációja annál magasabb, minél kifejezettebb a steatosis mértéke. Nem véletlenül születettek meg tehát azok az ajánlások, melyek szerint a NAFLD (nem alkoholos zsírmáj) esetén a fibrózis kockázatának stádium meghatározásához TE alkalmazása a legelőnyösebb, T2DM-ben szenvedőknél a klinikailag jelentős fibrózis (F2-F4) szűrése még akkor is javasolt, ha a májfunkciók normálisak, javasolt továbbá a TE vizsgálat: chr. HBV, HCV, elhízás, metabolikus szindróma, ALD, ismeretlen GOT/GPT emelkedés esetén fibrózis mértékének felmérésére, ismert cirrhosis követésére.