Aspirációs citológia
Az aspirációs citológia (vagy finomtűszúrásos citológia) egy olyan diagnosztikai eljárás, amely során egy vékony tű segítségével szövetmintát vesznek egy daganatos elváltozásból vagy más szöveti elváltozásból. Az eljárás során a tűvel vett minta sejteket tartalmaz, amelyeket mikroszkóp alatt vizsgálnak meg, majd abból felállítják a diagnózist.
Mi az az aspirációs citológia?
Mikor van szükség aspirációs citológiai mintavételre?
Hogyan történik a mintavétel, mi a menete?
Milyen betegségek esetén alkalmazható az aspirációs citológia?
Mikor nem lehet aspirációs citológiát alkalmazni?
Foglaljon időpontot orvosainkhoz!
Mi az az aspirációs citológia?
Az aspirációs citológia gyors és viszonylag fájdalommentes eljárás, amely lehetővé teszi a szövettani mintavétel előzetes diagnosztizálását. Az eljárást a leggyakrabban daganatos elváltozások meghatározására alkalmazzák, de használják egyéb szöveti elváltozások, például ciszták vagy gyulladások feltérképezésére is. Az aspirációs citológia azonban nem alkalmas minden esetben a pontos diagnózis felállítására, és a szövettani mintavételnek további vizsgálatokkal és eljárásokkal kell kiegészülnie.
Mikor van szükség aspirációs citológiai mintavételre?
Az aspirációs citológia szövettani mintavételi eljárás, amelyet általában akkor alkalmaznak, amikor valamilyen szöveti elváltozást gyanítanak, és a sejt vagy szövettani mintavétel az elváltozás megállapításának vagy kezelésének szempontjából fontos lehet.
Az aspirációs citológia leggyakoribb alkalmazási területei közé tartoznak:
- Daganatok diagnosztizálása: Az aspirációs citológia segítségével mintát lehet venni az érintett területről, amelyet aztán mikroszkóp alatt vizsgálnak meg, hogy megállapítsák, hogy valóban daganatos elváltozásról van-e szó.
- Ciszták diagnosztizálása: Az aspirációs citológia segítségével mintát lehet venni a cisztából, hogy meghatározzák annak típusát és döntést hozzanak arról, hogy szükséges-e kezelés.
- Gyulladások diagnosztizálása: Az aspirációs citológia segítségével mintát lehet venni a gyulladásos területről, hogy meghatározzák annak milyenségét és okát.
- Daganatok stádiumának meghatározása: Az aspirációs citológia segítségével meg lehet állapítani a daganat stádiumát, ami segíthet meghatározni a megfelelő kezelést.
- Terápia nyomon követése: Az aspirációs citológia segítségével ellenőrizni lehet a kezelés hatékonyságát, és megállapítani, hogy szükséges-e további kezelés.
Az aspirációs citológia szövettani mintavételi eljárás, amelyet szakember végez, és amelynek célja az elváltozás diagnosztizálása vagy kezelése. Ha valamilyen szöveti elváltozást észlelünk, érdemes beszélni a kezelőorvossal az aspirációs citológia lehetőségéről.Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
Hogyan történik a mintavétel, mi a menete?
Az aspirációs citológia során egy vékony tű segítségével szövetmintát vesznek az érintett területről. A mintavétel általában egy egyszerű, viszonylag fájdalommentes eljárás, amelyhez nem szükséges altatás vagy kórházi felvétel.
Az aspirációs citológia menete általában a következő lépésekből áll:
- Betegvizsgálat: Az aspirációs citológia előtt általában előzetes vizsgálatokat végeznek, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy az eljárás biztonságos és hatékony. A vizsgálat magában foglalhat vérvizsgálatokat, képalkotó vizsgálatokat, és az érintett terület fizikai vizsgálatát.
- Előkészületek: Az aspirációs citológia során az érintett területet előkészítik, többek koözött fertőtlenítő oldattal. Az érintett területet érzéstelenítik, hogy a beteg a mintavétel során ne érezzen fájdalmat, és a beavatkozás a lehető legkevesebb kellemetlenséggel járjon.
- Mintavétel: A mintavétel során a szakember egy vékony tűt helyez az érintett területbe, majd finoman rányomja a tűt, hogy szövetmintát nyerjen. Az eljárás során a beteg esetleg érezheti, ahogy a tű áthalad az érintett területen, de az előzetes érzéstelenítésnek köszönhetően nem okoz fájdalmat.
- Minták előkészítése: Az levett mintákat általában speciális technikákkal készítik elő, hogy mikroszkóp alatt megvizsgálják a sejteket és meghatározzák, hogy milyen típusú elváltozásról van szó.
- Eredmények értékelése: Az eredmények értékelése során a szakember megnézi a sejteket mikroszkóp alatt, és meghatározza, hogy milyen típusú sejtekről van szó. Az eredmények kiértékelése általában néhány napig vagy egy hétig tart.
Az aspirációs citológia általában egyszerű és biztonságos eljárás, de mint minden orvosi beavatkozásnál, itt is lehetnek szövődmények vagy mellékhatások, mint például a vérzés, fertőzés vagy fájdalom. Ezért fontos, hogy a beteg minden kérdését feltegye a kezelőorvosának, mielőtt beleegyezne az eljárásba.
Az aspirációs citológia elvégezhető képalkotó segítségével is. Ilyenkor ultrahang vagy CT vezérelt aspirációs citológiáról beszélünk.
Az ultrahang vezérelt aspirációs citológia során az érintett területet ultrahangos vizsgálattal rögzítik, majd az ultrahang képernyőjén látva vezetik a tűt a megfelelő helyre. Az ultrahangos kép segít a szakembernek, hogy pontosan az érintett területet célozza meg, és minimalizálja az eljárás során az esetleges károsodásokat.
A CT vezérelt aspirációs citológia során a beteget egy CT gépbe helyezik, majd a CT segítségével a szakember navigálja a tűt a megfelelő helyre. A CT vizsgálat lehetővé teszi a szakember számára, hogy háromdimenziós képet kapjon az érintett területről, ami nagyon hasznos lehet, ha a tumor nagyobb, vagy mélyebben helyezkedik el.
Mindkét módszer segíti az orvost, hogy pontosan megcélzza az érintett területet, és minimalizálja az esetleges szövődményeket.
Milyen betegségek esetén alkalmazható az aspirációs citológia?
Az aspirációs citológia széles körben használható a különböző szervekben és szervrendszerekben jelentkező betegségek diagnosztizálásában. Íme néhány példa:
- Mammográfia vezérelt aspirációs citológia: a mellrák gyanúja esetén alkalmazzák, hogy meghatározzák a tumor jóindulatú vagy rosszindulatú voltát.
- Tüdő aspirációs citológia: Az aspirációs citológia a tüdőben felfedezett csomók, daganatok, vagy egyéb elváltozások diagnosztizálására használható. Az eljárást általában ultrahanggal vagy CT vezérelve végzik.
- Nyirokcsomó aspirációs citológia: segít meghatározni a nyirokcsomókban található daganatok típusát és stádiumát.
- Máj: Az aspirációs citológia segíthet azonosítani a májban található elváltozásokat, például elkülöníteni, hogy daganatról vagy cisztáról van-e szó.
- Nyálmirigy aspirációs citológia: a nyálmirigyekben található daganatok diagnosztizálására használják.
- Hasüregi aspirációs citológia: például a máj vagy a hasnyálmirigy aspirációs citológiája lehetővé teszi a daganatok diagnosztizálását és a rosszindulatúságuk meghatározását.
- Vese aspirációs citológia: a veseben található daganatok diagnosztizálására használják.
- Prosztata aspirációs citológia: a prosztata megnagyobbodásának vagy prosztataráknak a diagnosztizálására használják.
- Pajzsmirigy aspirációs citológia: az aspirációs citológia az egyik leggyakrabban alkalmazott diagnosztikai módszer a pajzsmirigy betegségek esetében. A pajzsmirigy aspirációs citológiája során finomtűvel átszúrják a pajzsmirigyben található csomót vagy elváltozást, majd a finomtűvel aspirálják a sejteket és szöveti anyagot. Ezután a mintát mikroszkóp alatt vizsgálják, hogy megállapítsák, hogy a sejtek rosszindulatúak-e vagy sem.Az aspirációs citológia segíthet megkülönböztetni a jóindulatú és rosszindulatú pajzsmirigy elváltozásokat. Az aspirációs citológia pontosabb eredményeket adhat, mint a pajzsmirigy ultrahangvizsgálata, mivel segít meghatározni a csomók vagy elváltozások természetét és típusát. Az aspirációs citológia egy viszonylag egyszerű és minimálisan invazív eljárás, amelyet a pajzsmirigy betegségek diagnosztizálásában és kezelésében széles körben alkalmaznak.
Kapcsolódó cikkünk
Mikor szükséges az ultrahang és az aspirációs citológia pajzsmirigy göbnél?
A pajzsmirigy betegségek egyik alcsoportját képezik a göbös elváltozások, amelyek több szempontból csoportosíthatók. Előfordulhat, hogy az állományban csak egy göb található vagy lehetséges, hogy egyszerre több göb is jelen van. A méret vagy az előző vizsgálathoz képes észlelhető növekedés vagy a göb szerkezete a döntő érv annak eldöntésére, elégséges-e az ultrahang kontroll vizsgálat, vagy szükséges-e az aspirációs citológiára. A két eljárás közti különbséget mutatta be dr. Szavcsur Péter, az Ultrahangközpont - Prima Medica radiológus főorvosa, ultrahang vezérelt aspirációs citológia specialista.
Mikor nem lehet aspirációs citológiát alkalmazni?
Bár az aspirációs citológia egy biztonságos és hatékony diagnosztikai eljárás, vannak olyan esetek, amikor nem lehet alkalmazni. Néhány példa:
- Ha a csomó vagy elváltozás túl kicsi: Ha a csomó vagy elváltozás túl kicsi, akkor az aspirációs citológia nem lesz hatékony, mivel a mintavétel nem lesz reprezentatív.
- Ha a csomó vagy elváltozás túl nagy: Abban az esetben, ha a csomó vagy elváltozás túl nagy, akkor az aspirációs citológia nem lesz hatékony, mivel a finomtűvel nem lehet elérni a célzott területet.
- Ha a csomó vagy elváltozás az erek vagy fontos idegek közelében található: Ha a csomó vagy elváltozás az erek vagy fontos idegek közelében található, akkor az aspirációs citológia veszélyes lehet, mivel sérülhetnek ezek a struktúrák.
- Ha a csomó vagy elváltozás gyulladt: Ha a gyulladás gyanúja merül fel, akkor az aspirációs citológia nehéz lehet, mivel a mintavétel nehezebb és a citológiai eredmények sem olyan könnyen értelmezhetők.
- Ha a csomó vagy elváltozás nagyon kemény: Ha nagyon kemény az adott elváltozás, akkor az aspirációs citológia nem lesz hatékony, mivel a finomtű nem tud áthatolni a szöveten.
- Ha a beteg véralvadásgátló vagy más vérzéscsökkentő gyógyszereket szed: Ha a beteg véralvadásgátló vagy más hasonló gyógyszert szed, akkor az aspirációs citológia veszélyes lehet, mivel nagyobb a vérzés kockázata.
- Ha a beteg allergiás a helyi érzéstelenítőkre vagy más gyógyszerekre: Amennyiben a beteg allergiás a helyi érzéstelenítőkre vagy más gyógyszerekre, akkor az aspirációs citológia veszélyes lehet, mivel súlyos allergiás reakciók léphetnek fel.
Mindig egyénileg kell értékelni a beteg állapotát és a betegség jellegét annak eldöntése érdekében, hogy az aspirációs citológia a legmegfelelőbb diagnosztikai módszer-e.Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt:
Végeredményben tehát az aspirációs citológia egy minimálisan invazív diagnosztikai eljárás, amely során finom tű segítségével szövetmintát vesznek az érintett szervből vagy elváltozásból. Az aspirációs citológia segítségével az orvosok különböző szervek, például a pajzsmirigy, a tüdő, az emlő, a máj, a vese és az agy elváltozásait vagy daganatait diagnosztizálják.
Az aspirációs citológia előnyei közé tartozik a minimális invazivitás, a kisebb kockázat a szövődmények kialakulására és a gyorsabb eredmények. Az aspirációs citológia nagyon hasznos az elsődleges diagnózis felállításában, valamint a kezelési terv kidolgozásában.
Az aspirációs citológia azonban nem minden esetben alkalmas, például ha a csomó vagy elváltozás nagyon kemény vagy gyulladt, vagy ha a beteg túl fiatal vagy túl idős. Mindig figyelembe kell venni a beteg egyéni körülményeit és a betegség jellegét, mielőtt eldöntjük, hogy az aspirációs citológia kivitelezése szövődménymentesen véghezvihető. ultrahang vezérelt aspirációs citológia, az alábbi szervek ultrahang vezérelt mintavételét végzi: az alábbi szervek ultrahang vezérelt vastagtű (core biopszia) mintavételét végzi: Rendelés típusa: Rendelés helyszíne: Széna tér - 1015 Budapest, Ostrom utca 16. Telefonszám: +36 70 638 8493 Téma szakértője
Dr. Szavcsur Péter
