Aspirációs citológia

Aspirációs citológia

Módosítva: 2023.04.17 15:52

Az aspirációs citológia (vagy finomtűszúrásos citológia) egy olyan diagnosztikai eljárás, amely során egy vékony tű segítségével szövetmintát vesznek egy daganatos elváltozásból vagy más szöveti elváltozásból. Az eljárás során a tűvel vett minta sejteket tartalmaz, amelyeket mikroszkóp alatt vizsgálnak meg, majd abból felállítják a diagnózist.

 

Mi az az aspirációs citológia?

Mikor van szükség aspirációs citológiai mintavételre?

Hogyan történik a mintavétel, mi a menete?

Milyen betegségek esetén alkalmazható az aspirációs citológia?

Mikor nem lehet aspirációs citológiát alkalmazni?

Mi az az aspirációs citológia?

Az aspirációs citológia gyors és viszonylag fájdalommentes eljárás, amely lehetővé teszi a szövettani mintavétel előzetes diagnosztizálását. Az eljárást a leggyakrabban daganatos elváltozások meghatározására alkalmazzák, de használják egyéb szöveti elváltozások, például ciszták vagy gyulladások feltérképezésére is. Az aspirációs citológia azonban nem alkalmas minden esetben a pontos diagnózis felállítására, és a szövettani mintavételnek további vizsgálatokkal és eljárásokkal kell kiegészülnie.

Mikor van szükség aspirációs citológiai mintavételre?

Az aspirációs citológia szövettani mintavételi eljárás, amelyet általában akkor alkalmaznak, amikor valamilyen szöveti elváltozást gyanítanak, és a sejt vagy szövettani mintavétel az elváltozás megállapításának vagy kezelésének szempontjából fontos lehet.

Az aspirációs citológia leggyakoribb alkalmazási területei közé tartoznak:

  • Daganatok diagnosztizálása: Az aspirációs citológia segítségével mintát lehet venni az érintett területről, amelyet aztán mikroszkóp alatt vizsgálnak meg, hogy megállapítsák, hogy valóban daganatos elváltozásról van-e szó.
  • Ciszták diagnosztizálása: Az aspirációs citológia segítségével mintát lehet venni a cisztából, hogy meghatározzák annak típusát és döntést hozzanak arról, hogy szükséges-e kezelés.
  • Gyulladások diagnosztizálása: Az aspirációs citológia segítségével mintát lehet venni a gyulladásos területről, hogy meghatározzák annak milyenségét és okát.
  • Daganatok stádiumának meghatározása: Az aspirációs citológia segítségével meg lehet állapítani a daganat stádiumát, ami segíthet meghatározni a megfelelő kezelést.
  • Terápia nyomon követése: Az aspirációs citológia segítségével  ellenőrizni lehet a kezelés hatékonyságát, és megállapítani, hogy szükséges-e további kezelés.

Az aspirációs citológia szövettani mintavételi eljárás, amelyet szakember végez, és amelynek célja az elváltozás diagnosztizálása vagy kezelése. Ha valamilyen szöveti elváltozást észlelünk, érdemes beszélni a kezelőorvossal az aspirációs citológia lehetőségéről.

Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!

Hogyan történik a mintavétel, mi a menete?

Az aspirációs citológia során egy vékony tű segítségével szövetmintát vesznek az érintett területről. A mintavétel általában egy egyszerű, viszonylag fájdalommentes eljárás, amelyhez nem szükséges altatás vagy kórházi felvétel.

Az aspirációs citológia menete általában a következő lépésekből áll:aspirációs citológia az ultrahang központban

  • Betegvizsgálat: Az aspirációs citológia előtt általában előzetes vizsgálatokat végeznek, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy az eljárás biztonságos és hatékony. A vizsgálat magában foglalhat vérvizsgálatokat, képalkotó vizsgálatokat, és az érintett terület fizikai vizsgálatát.
  • Előkészületek: Az aspirációs citológia során az érintett területet előkészítik, többek koözött fertőtlenítő oldattal. Az érintett területet érzéstelenítik, hogy a beteg a mintavétel során ne érezzen fájdalmat, és a beavatkozás a lehető legkevesebb kellemetlenséggel járjon.
  • Mintavétel: A mintavétel során a szakember egy vékony tűt helyez az érintett területbe, majd finoman rányomja a tűt, hogy szövetmintát nyerjen. Az eljárás során a beteg esetleg érezheti, ahogy a tű áthalad az érintett területen, de az előzetes érzéstelenítésnek köszönhetően nem okoz fájdalmat.
  • Minták előkészítése: Az levett mintákat általában speciális technikákkal készítik elő, hogy mikroszkóp alatt megvizsgálják a sejteket és meghatározzák, hogy milyen típusú elváltozásról van szó.
  • Eredmények értékelése: Az eredmények értékelése során a szakember megnézi a sejteket mikroszkóp alatt, és meghatározza, hogy milyen típusú sejtekről van szó. Az eredmények kiértékelése általában néhány napig vagy egy hétig tart.

Az aspirációs citológia általában egyszerű és biztonságos eljárás, de mint minden orvosi beavatkozásnál, itt is lehetnek szövődmények vagy mellékhatások, mint például a vérzés, fertőzés vagy fájdalom. Ezért fontos, hogy a beteg minden kérdését feltegye a kezelőorvosának, mielőtt beleegyezne az eljárásba.

Az aspirációs citológia elvégezhető képalkotó segítségével is. Ilyenkor ultrahang vagy CT vezérelt aspirációs citológiáról beszélünk.

Az ultrahang vezérelt aspirációs citológia során az érintett területet ultrahangos vizsgálattal rögzítik, majd az ultrahang képernyőjén látva vezetik a tűt a megfelelő helyre. Az ultrahangos kép segít a szakembernek, hogy pontosan az érintett területet célozza meg, és minimalizálja az eljárás során az esetleges károsodásokat.

A CT vezérelt aspirációs citológia során a beteget egy CT gépbe helyezik, majd a CT segítségével a szakember navigálja a tűt a megfelelő helyre. A CT vizsgálat lehetővé teszi a szakember számára, hogy háromdimenziós képet kapjon az érintett területről, ami nagyon hasznos lehet, ha a tumor nagyobb, vagy mélyebben helyezkedik el.

Mindkét módszer segíti az orvost, hogy pontosan megcélzza az érintett területet, és minimalizálja az esetleges szövődményeket.

Milyen betegségek esetén alkalmazható az aspirációs citológia?

Az aspirációs citológia széles körben használható a különböző szervekben és szervrendszerekben jelentkező betegségek diagnosztizálásában. Íme néhány példa:

  • Mammográfia vezérelt aspirációs citológia: a mellrák gyanúja esetén alkalmazzák, hogy meghatározzák a tumor jóindulatú vagy rosszindulatú voltát.
  • Tüdő aspirációs citológia: Az aspirációs citológia a tüdőben felfedezett csomók, daganatok, vagy egyéb elváltozások diagnosztizálására használható. Az eljárást általában ultrahanggal vagy CT vezérelve végzik.
  • Nyirokcsomó aspirációs citológia: segít meghatározni a nyirokcsomókban található daganatok típusát és stádiumát.
  • Máj: Az aspirációs citológia segíthet azonosítani a májban található elváltozásokat, például elkülöníteni, hogy daganatról vagy cisztáról van-e szó.
  • Nyálmirigy aspirációs citológia: a nyálmirigyekben található daganatok diagnosztizálására használják.
  • Hasüregi aspirációs citológia: például a máj vagy a hasnyálmirigy aspirációs citológiája lehetővé teszi a daganatok diagnosztizálását és a rosszindulatúságuk meghatározását.
  • Vese aspirációs citológia: a veseben található daganatok diagnosztizálására használják.
  • Prosztata aspirációs citológia: a prosztata megnagyobbodásának vagy prosztataráknak a diagnosztizálására használják.
  • Pajzsmirigy aspirációs citológia: az aspirációs citológia az egyik leggyakrabban alkalmazott diagnosztikai módszer a pajzsmirigy betegségek esetében. A pajzsmirigy aspirációs citológiája során finomtűvel átszúrják a pajzsmirigyben található csomót vagy elváltozást, majd a finomtűvel aspirálják a sejteket és szöveti anyagot. Ezután a mintát mikroszkóp alatt vizsgálják, hogy megállapítsák, hogy a sejtek rosszindulatúak-e vagy sem.Az aspirációs citológia segíthet megkülönböztetni a jóindulatú és rosszindulatú pajzsmirigy elváltozásokat. Az aspirációs citológia pontosabb eredményeket adhat, mint a pajzsmirigy ultrahangvizsgálata, mivel segít meghatározni a csomók vagy elváltozások természetét és típusát. Az aspirációs citológia egy viszonylag egyszerű és minimálisan invazív eljárás, amelyet a pajzsmirigy betegségek diagnosztizálásában és kezelésében széles körben alkalmaznak.
    Kapcsolódó cikkünk

    Csomó a nyakon - aspirációs citológia lehet szükséges

    Bárkivel megeshet, hogy kisebb-nagyobb csomót tapint ki a nyakán. Sokan ekkor 
    megrémülnek, mivel úgy gondolják, hogy rosszindulatú daganatot jelez, pedig az esetek többségében ártalmatlan elváltozásról van szó, mely leginkább egy felső légúti fertőzés miatti megnagyobbodott nyirokcsomó következménye. Ám, hogy biztosan el lehessen vetni a rosszindulatú képlet fennállásának esélyét, aspirációs citológia elvégzésére lehet szükség. A témában dr. Szavcsur Pétert, az Ultrahangközpont radiológusát kérdeztük. 
     
     

Mikor nem lehet aspirációs citológiát alkalmazni?

Bár az aspirációs citológia egy biztonságos és hatékony diagnosztikai eljárás, vannak olyan esetek, amikor nem lehet alkalmazni. Néhány példa:

  • Ha a csomó vagy elváltozás túl kicsi: Ha a csomó vagy elváltozás túl kicsi, akkor az aspirációs citológia nem lesz hatékony, mivel a mintavétel nem lesz reprezentatív.
  • Ha a csomó vagy elváltozás túl nagy: Abban az esetben, ha a csomó vagy elváltozás túl nagy, akkor az aspirációs citológia nem lesz hatékony, mivel a finomtűvel nem lehet elérni a célzott területet.
  • Ha a csomó vagy elváltozás az erek vagy fontos idegek közelében található: Ha a csomó vagy elváltozás az erek vagy fontos idegek közelében található, akkor az aspirációs citológia veszélyes lehet, mivel sérülhetnek ezek a struktúrák.
  • Ha a csomó vagy elváltozás gyulladt: Ha a gyulladás gyanúja merül fel, akkor az aspirációs citológia nehéz lehet, mivel a mintavétel nehezebb és a citológiai eredmények sem olyan könnyen értelmezhetők.
  • Ha a csomó vagy elváltozás nagyon kemény: Ha nagyon kemény az adott elváltozás, akkor az aspirációs citológia nem lesz hatékony, mivel a finomtű nem tud áthatolni a szöveten.
  • Ha a beteg véralvadásgátló vagy más vérzéscsökkentő gyógyszereket szed: Ha a beteg véralvadásgátló vagy más hasonló gyógyszert szed, akkor az aspirációs citológia veszélyes lehet, mivel nagyobb a vérzés kockázata.
  • Ha a beteg allergiás a helyi érzéstelenítőkre vagy más gyógyszerekre: Amennyiben a beteg allergiás a helyi érzéstelenítőkre vagy más gyógyszerekre, akkor az aspirációs citológia veszélyes lehet, mivel súlyos allergiás reakciók léphetnek fel.

Mindig egyénileg kell értékelni a beteg állapotát és a betegség jellegét annak eldöntése érdekében, hogy az aspirációs citológia a legmegfelelőbb diagnosztikai módszer-e.

Végeredményben tehát az aspirációs citológia egy minimálisan invazív diagnosztikai eljárás, amely során finom tű segítségével szövetmintát vesznek az érintett szervből vagy elváltozásból. Az aspirációs citológia segítségével az orvosok különböző szervek, például a pajzsmirigy, a tüdő, az emlő, a máj, a vese és az agy elváltozásait vagy daganatait diagnosztizálják.

Az aspirációs citológia előnyei közé tartozik a minimális invazivitás, a kisebb kockázat a szövődmények kialakulására és a gyorsabb eredmények. Az aspirációs citológia nagyon hasznos az elsődleges diagnózis felállításában, valamint a kezelési terv kidolgozásában.

Az aspirációs citológia azonban nem minden esetben alkalmas, például ha a csomó vagy elváltozás nagyon kemény vagy gyulladt, vagy ha a beteg túl fiatal vagy túl idős. Mindig figyelembe kell venni a beteg egyéni körülményeit és a betegség jellegét, mielőtt eldöntjük, hogy az aspirációs citológia kivitelezése szövődménymentesen véghezvihető.

Téma szakértője

  • Dr. Szavcsur Péter

    • ultrahang vezérelt aspirációs citológia és core biopszia specialista Főorvos
  • Specialitások:
    • ultrahang vezérelt apsirációs citológia, az alábbi szervek ultrahang vezérelt mintavételét végzi:

      • pajzsmirigy,
      • nyálmirigyek,
      • nyirokcsomók (nyaki, hónalji, lágyéki régiók),
      • test szerte észlelt lágyrész képletek (kivéve emlő)
    • az alábbi szervek ultrahang vezérelt vastagtű (core biopszia) mintavételét végzi:

      • nyálmirigyek
      • nyaki nyirokcsomók
      • hónalji nyirokcsomók
      • lágyéki nyirokcsomók
      • lágyrész göbök

    Rendelés típusa: 

    • személyes, rendelői vizit
    • kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett)

    Rendelés helyszíne: Széna tér - 1015 Budapest, Ostrom utca 16. 

    Telefonszám: +36 70 638 8493

    Online bejelentkezés

Hírek

Ultrahang vizsgálattal felfedezhető a mellimplantátum csendes szivárgása

Ultrahang vizsgálattal felfedezhető a mellimplantátum csendes szivárgása

A mellimplantátumok alapvetően biztonságosak és engedélyezésük szigorú szabályokhoz kötött. Ugyanakkor többen attól tarthatnak, hogy sérülés vagy az élettartam rövidülése miatt kiszakadhat, esetleg szivároghat a beültetett implantátum. Dr. Horváth Barnabás , az Ultrahangközpont ...
Mit mutat meg a pajzsmirigy ultrahang Hashimoto-kór esetén?

Mit mutat meg a pajzsmirigy ultrahang Hashimoto-kór esetén?

A Hashimoto-kór tulajdonképpen egy hosszan tartó pajzsmirigy-gyulladás, az egyik leggyakoribb pajzsmirigy betegség. Ez az autoimmun folyamat sokáig tünetmentes lehet, ezért sokan viszonylag késői stádiumban fordulnak orvoshoz. A diagnózis felállításához azonban nem csak a tünetekre lehet támaszkodni, de a ...
Fájdalom, duzzanat, terméketlenség esetén is fontos a here ultrahang vizsgálat

Fájdalom, duzzanat, terméketlenség esetén is fontos a here ultrahang vizsgálat

A sugárzás- és fájdalommentes ultrahang vizsgálat segítségével az orvosok gyorsan, pontosan képet kaphatnak az adott szerv állapotáról. Igaz ez a here ultrahang vizsgálat esetében is, amivel olyan betegségek jeleit lehet felfedezni, mint például a here- és mellékhere gyulladás, herecsavarodás ...

Prima Medica Egészségközpontok