Nyálmirigy aspirációs citológiája- mikor van rá szükség?

A nyálmirigyek és funkciójuk

A nyálmirigyek az arc és a nyak két oldalán található külső elválasztású mirigyek, melyek nyálat termelnek. Fő feladatuk a szájüreg nedvesítése, a fertőzések kialakulásának megelőzése, az ízanyagok oldása és az ételek lebontása. A bevitt táplálék emésztése már a szájban megkezdődik a nyálban lévő enzimeknek (amiláz, lipáz) köszönhetően. Ezeken kívül fontos antitesteket és egyéb anyagokat is tartalmaz, amelyek segítenek megelőzni a szájüreg és a torok fertőzéseit.

Három pár nagy nyálmirigyünk van: fültőmirigy, állcsont alatti mirigy, nyelv alatti mirigy (glandula parotis, glandula submandibularis, glandula sublingualis), melyek hosszú kivezetőcsővel nyílnak a szájüregbe. Ezeken kívül több száz kis nyálmirigyünk is van.

Amennyiben a nyálmirigyekkel probléma adódik, azt a szájüreg kiszáradása, nyelési nehézségek, kellemetlen ízérzet, csomók, duzzanatok, fájdalom megjelenése jelzi.

Számos állapot és rendellenesség befolyásolhatja a nyálmirigyeket és azok működését. Ezek közül a leggyakoribbak:

• Nyálmirigy kövek
• Nyálmirigy duzzanata
• Nyálmirigy fertőzése, gyulladása
• Nyálmirigy diszfunkció
• Nyálmirigy daganatok
• Sjögren szindróma

Nyálmirigy duzzanat

A nyálmirigy duzzanata több okra vezethető vissza, és a kivizsgálása során az első lépés az alapos kikérdezés: állandó jelleggel tapasztalható a panasz, fájdalmas-e, étkezésekhez társul-e, fennáll-e egyéb betegség. Ezen kívül szükség van természetesen fizikális vizsgálatra is, ahol alaposabban szemügyre veszik az érintett területet, és az orvos, ha tud, akkor tapintásos vizsgálatot is végez. Amennyiben indokolt, akkor képalkotó vizsgálatok elvégzése is szükséges (elsősorban UH, de lehet CT, MRI is).

Mikor van szükség aspirációs citológiára?

Az aspirációs citológiát vékonytű biopsziának is nevezik, mely során ultrahang vezérelve egy vékony tűt vezetnek a vizsgálandó részbe, és onnan mintát vesznek, amit mikroszkóp alatt tovább lehet vizsgálni. Leggyakrabban rosszindulatú daganat gyanújakor van rá szükség, de a nyálmirigyek esetén az ún. Sjögren szindróma diagnosztizálásához is. Ez utóbbi egy autoimmun betegség, melynek során az immunrendszer támadást indít a könny-és a nyálmirigyek ellen. Ilyenkor a száj (és a szem is) kiszárad, valamint igen gyakori, amikor a nyálmirigy megduzzad mindkét oldalon. A fogak fokozatosan romlanak, a nyelés nehezítetté válik, a szájzug bereped és az ízérzékelés is zavart szenved. Főleg középkorú, idősebb nőket érinti.

Általánosságban elmondható, hogy a nyálmirigy problémái nyaki ultrahanggal könnyen felismerhetőek.  Duzzanat esetén aspirációs citológiára lehet szükség, melynek igen fontos szerepe van a jó-és a rosszindulatú daganatok differenciáldiagnosztikájában. A gyakoribb nyálmirigy daganatok és gyulladásos folyamatok citológiai jellemzői jól felismerhetők, ezért a legtöbb esetben vékonytű biopsziával pontos citológiai diagnózis érhető el- mondja dr. Szavcsur Péter, az Ultrahangközpont radiológusa, aki hozzátette, hogy a nyálmirigy daganatok szerencsére ritkák. Ha van, akkor is leggyakrabban lassan növekvő, jóindulatú a daganat. Ritkán azonban rákos az elváltozás (ekkor főleg a fültőmirigy és a garatban lévő kis nyálmirigyek érintettek), melyet mielőbb kezelni szükséges, így a gyors diagnózis kiemelt jelentőséggel bír. Jóindulatú tumor esetén a terápia leggyakrabban sebészi, rosszindulatú daganat esetén pedig sugár/kemoterápia is indokolt.