Pajzsmirigy biopszia
A pajzsmirigyünk az egyik legfontosabb hormontermelő szervünk, mely a legtöbb testi működésünkre hatással van, így a megbetegedése esetén is sokszínű tüneteket észlelhetünk. A pajzsmirigy bizonyos megbetegedéseinél arra is szükség lehet, hogy biopsziás mintavétel történjen, melynek segítségével kideríthető a pontos elváltozás, és felállítható a kezelési terv.
A pajzsmirigy göbös megbetegedései
Mikor van szükség aspirációs citológiára?
Foglaljon időpontot orvosainkhoz!
Pajzsmirigy biopsziával kapcsolatos szolgáltatásaink
- Pajzsmirigy ultrahangos vizsgálata
- Szakorvosi konzultáció
- UH vezérelt aspirációs citológia mintavétellel és szövettani vizsgálattal
A pajzsmirigy működése
A pajzsmirigy a nyakon a gége előtt elhelyezkedő, pillangó alakú, kétlebenyes belső elválasztású mirigy, melyhez kívülről a négy mellékpajzsmirigy kapcsolódik. Az elsődleges feladata a hormontermelés (T3, trijód-trionin és T4, tiroxin pajzsmirigyhormonok), melyek az anyagcsere sebességére, a növekedésre, a szexuális működésre és az agyi működésre vannak hatással. A hormonok termelését az agyalapi mirigy elülső részében keletkező pajzsmirigyserkentő hormon (TSH) szabályozza, melyet a hipotalamusz egy másik hormonja (TRH) regulál. Ha a pajzsmirigy működésében valamilyen hiba lép fel (alul- vagy túlműködés, göbképződés, rákos elváltozások), a hormonhháztartásunk felborul, és megannyi területen jelennek meg a tünetek, melyek megkeseríthetik mindennapjainkat.
A pajzsmirigy betegségei
A pajzsmirigy betegségeinél el kell különíteni azt, amikor a pajzsmirigy valamilyen okból túl sok hormont termel (pajzsmirigy túlműködés, azaz orvosi nevén hyperthyrosis) és amikor túl keveset (pajzsmirigy alulműködés, azaz hypothyreosis). A pajzsmirigy megbetegedései az összes szervre hatással lehetnek, így nagyon különböző tüneteket okozva: hatással lehet a szívverésre, a hangulatra, az anyagcserére, az emésztésre, a csontok egészségére, a haj szerkezetére, és még számos más működésre. A tünetek megjelenése attól függ, hogy a pajzsmirigy túl-, vagy alulműködik.
Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
A pajzsmirigy túlműködése
A pajzsmirigy túlműködés hosszabb idő alatt vagy hirtelen is kialakulhat – előbbi inkább az idősebbekre, utóbbi inkább a fiatalokra jellemző. Nők gyakrabban érintettek, mint férfiak, összesen kb 1-2%-a érintett a lakosságnak. A betegség legnagyobb részben 60 éves kor felett alakul ki.
A pajzsmirigy túlműködése mögött számos kórállapot állhat. Egyik leggyakoribb formája autoimmun betegség, a Graves-Basedow kór, melyben az immunrendszerünk tévesen lép fel a pajzsmirigyet szabályozó TSH hormon receptora ellen, így a szabályozást ellehetetlenítve túlműködést okoz. A Graves-Basedow kór fiatalabba korban, általában 35 éves kor után jelentkezik, nőknél ötször gyakoribb. Jellegzetes tünete a pajzsmirigy göbös elváltozása, mely akár olyan mértéket is ölthet, hogy a nyak megdagadása messziről is látszódik (struma). A pajzsmirigy túlműködést jódhiány is okozhatja, mely szintén járhat göbképződéssel.
A pajzsmirigy túlműködés tünetei röviden úgy foglalhatóak össze, hogy a szervezetünk „gyorsabban” működik, mint ahogy normális állapotában. A következő tünetek együttes megjelenése figyelmeztethet pajzsmirigy túlműködésre:
- szívdobogásérzés, gyors pulzus
- ingerlékenység, idegesség, koncentrációzavar
- meleg, nedves bőr, izzadás, melegintolerancia
- hasmenés, fogyás
- nőknél a menstruációs ciklus zavarai, meddőség
- csontritkulás
- göbök a pajzsmirigyben, struma
A pajzsmirigy alulműködése
A pajzsmirigy alulműködése (hypothyreosis) esetén a pajzsmirigy hormonjai nem termelődnek megfelelő mértékben, hiány alakul ki a szervezetben, mely röviden összefoglalva, lelassítja az anyagcserét.
A pajzsmirigy alulműködés hátterében különböző okok állhatnak. Az alulműködés oka akár veleszületett genetikai eltérés is lehet, mely szerencsére ritkán fordul elő. Az újszülötteket pedig rutinszerűen szűrik a pajzsmirigy megbetegedéseire, mivel gyermekkorban a nem kezelt pajzsmirigy alulműködés idegrendszeri károsodást, visszamaradt növekedést, érést, szellemi és pszichés visszamaradottságot és alacsony intelligenciaszintet okozhat. Gyakori továbbá a pajzsmirigy gyulladásos betegségei miatt kialakuló alulműködés, leggyakrabban autoimmun gyulladás, úgy nevezett Hashimoto thyroiditis áll a háttérben. A pajzsmirigy daganat miatti pajzsmirigy eltávolításakor, kemoterápia és izotópos kezelés (radiojód-terápia) folyamán is kialakul a hormonhiány.
Az alulműködés tünetei nem egyszerre, hanem eltérő időben alakulnak ki, illetve az erősségük is változó lehet. A legfőbb tünetek a következők:
- gyengeség, fáradékonyság
- állandó fáradtságérzet
- testi és szellemi teljesítőképesség csökkenése
- fokozott hidegérzékenység
- székrekedés
- száraz, töredezett haj, hajhullás
- testsúlynövekedés, megfelelő táplálkozás és elegendő testmozgás mellett is
- alacsony pulzus
- hangulatingadozások
- hideg végtagok
- nemi funkciók zavara (menstruációs ciklus felborulása, nemi vágy csökkenése)
- vetélés
A tünetek gyakran jelentkeznek csupán önmagukban, így minden gyanú esetén javasolt szakorvos felkeresése. A szakorvos laborvizsgálatot rendelhet el, melyen a fT3, fT4 pajzsmirigyhormonok, a pajzsmirigy-stimuláló hormon (TSH) szintjét vizsgáljuk. A pajzsmirigy alulműködése esetén az fT3, fT4 hormonok szintje alacsony lesz, míg a TSH szintje magas értéket fog adni. Ezeken felül megfigyeljük autoantitestek jelenlétét (anti-TPO antitest, anti-TG antitest), melyek autoimmun Hashimoto betegségnél megtalálhatóak.
A pajzsmirigy göbös megbetegedései
A pajzsmirigy göbök a pajzsmirigyen megjelenő csomók, melyek, ha nagyobb méretűek, tapinthatóak, sőt, akár láthatóak is lehetnek. Előfordulhat egyedül álló göb, de akár több is megjelenhet egyszerre, méretük pár millimétertől akár a hangszalagokat is nyomó képletig terjedhet. A pajzsmirigy göbök egy része egyáltalán nem igényel kezelést, ám vannak, melyek a hormontermelést megzavarják, és olyanok is, melyek sajnos rosszindulatúak. Ezért a pajzsmirigy göbök alapos vizsgálata és rendszeres megfigyelése kiemelten fontos a megfelelő terápia kiválasztásához.
A pajzsmirigy betegségeknek több típusa ismert, és ezen belül léteznek olyanok, melyek nem (csak) a szerv hormontermelésének zavarával, hanem a mirigy struktúrájának, méretének problémájával járnak. Ilyen esetekben nagy szükség van az ultrahangos vizsgálatra, melynek során felderíthetőek az esetleges elváltozások, valamint ellenőrizhető az adott terápia hatásossága. Dr. Róna Ágnes, az Ultrahangközpont radiológusa a pajzsmirigy ultrahangos vizsgálatáról beszélt. Kapcsolódó cikkünk
Pajzsmirigy ultrahang- mikor van rá szükség?
Diagnosztika
Az pajzsmirigy betegségeinek felderítésére laborvizsgálat végezhető, melyeken a pajzsmirigyhormonok és az egyéb szabályozóhormonok szintjét vizsgáljuk meg, illetve autoimmun betegség gyanújánál különböző autoantitesteket vizsgálunk. Ezen felül képalkotó vizsgálatokat végzünk, melyek közül a legfontosabb és leggyakrabban használt a pajzsmirigy ultrahang vizsgálata. Szcintigráfia is használható a pajzsmirigy további megfigyelésére, melynek segítségével megállapítható, hogy az esetleges göbök mekkora aktivitással rendelkeznek. Hormonproblémák esetén végezhetőek úgy nevezett szuppressziós tesztek, melyek lényege, hogy felderítsük, normálisan van-e szabályozva a pajzsmirigy működése az agyalapi mirigy és a hipotalamusz egyéb hormonjai által, vagy valamilyen okból kikerült a pajzsmirigy a szabályozó köréből.
Mit mutat az ultrahang?
A pajzsmirigy ultrahangos vizsgálatánál egy átfogó képet kaphatunk a pajzsmirigy elhelyezkedéséről, a környezetéhez való kapcsolódásáról, formájáról, nagyságáról és szerkezetéről. Ezeken felül megfigyelhető a pajzsmirigy szimmetriája, esetleges göbök, ciszták száma, alakja, szerkezete, és a pajzsmirigy vérellátása is vizsgálható. Amennyiben valamilyen csomót, göböt, cisztát derítünk fel az ultrahang vizsgálat segítségével, a következő lépés attól függ, hogy hány darab ilyen képlet található a pajzsmirigyben, és mekkora a nagyságuk. A kisebb, nem tapintható, 1 centiméter alatti csomók esetében többnyire csak rendszeresen megismételt ultrahangos kontrollvizsgálat és laborvizsgálat (TSH szint mérés) javasolt ellenőrzés céljából. Amennyiben nagyobb csomókat találunk, akkor viszont tovább kell vizsgálni: először szcintigráfiás, enyhén radioaktív izotóppal jelzett vizsgálattal megállapítható, hogy a talált csomó úgy nevezett meleg, vagy hideg göb-e. A meleg és hideg göbök közti különbség abban rejlik, hogy a göb milyen mértékben képes tárolni a bejuttatott izotópot. A meleg göbök több izotópot halmoznak fel, a képen piros színű képletet látunk, míg hideg göbök esetén az izotóp nem halmozódik fel, és egy üres, kék képet látunk a monitoron. A meleg göbök többségében jóindulatúak, ám hideg göb esetén mindenképpen pajzsmirigy biopszia, azaz aspirációs citológia végzendő.
Mi az a pajzsmirigy biopszia?
A pajzsmirigy biopszia egy olyan eljárás, mely során vékonytű segítségével kisméretű szövetminta nyerhető a pajzsmirigyből. Az eljárás minimális kellemetlenséggel jár, pár perc alatt elvégezhető, így nincs szükség hosszas kórházi tartózkodásra. A nyakat szabaddá kell tenni a beavatkozáshoz, majd fertőtlenítjük a bőrfelületet. A biopsziához nem szükséges helyi érzéstelenítést alkalmazni, így ennél a beavatkozásnál lokális érzéstelenítésre nem kerül sor. A szúrás helyét ultrahang segítségével választja meg a radiológus szakorvos, majd a megjelölt helyről, vékony tűvel történik a mintavétel. A pajzsmirigy sejtjeit a vékony tűn keresztül felszívják, majd a kinyert mintát a laborba küldik elemzésre. A biopszia folyamata alatt a tű pontos helyzetét végig ultrahang monitoron követjük. A beavatkozás kisebb fájdalommal járhat, és a szúrás helyén kis vérzés is előfordulhat, mely általában nem igényel további ellátást. A pajzsmirigy vékonytű biopszia által nyert minta kiértékelésével pontosabb képet kapunk a göb belső állományáról, az azt felépítő sejtekről, ciszta esetén annak pontos tartalmáról, mely lehet csupán vér, de akár rosszindulatú, daganatosan elváltozott sejtek.
Mikor van szükség aspirációs citológiára?
A pajzsmirigy aspirációs citológiai vizsgálatára tehát akkor van szükség, ha a pajzsmirigyben olyan göböket találunk ultrahangos, majd szcintigráfiás vizsgálattal, melyek aggodalomra adnak okot. Az aspirációs citológia segítségével meghatározható a göb sejtösszetétele, és kimutatható, ha rákos elváltozás áll fenn. A pajzsmirigy biopszia segít eldönteni, hogy a kezelés során szükség van-e műtéti megoldásra.
10 jel, mely pajzsmirigy betegségre utalhat - Endokrinközpont Pajzsmirigy betegségek: strúmától az alulműködésig - Endokrinközpont Mi okozhatja az erős bedobbanásokat? - KardioKözpont Az anya pajzsmirigy alulműködése megnöveli a babánál az autizmus kockázatát is - Nőgyógyászati KözpontKapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt:
Téma szakértői
Dr. Török Bálint
fej-nyaki régió specialista radiológus
Dr. Gergely Mária
emlő- és pajzsmirigy ultrahang specialista radiológus
Dr. Csemez Imre
hasi- és kismedencei ultrahang specialista radiológus
