Vastagbélrák

Vastagbélrák

Módosítva: 2023.05.28 22:32

Az ultrahang egy nagyon hasznos eszköz lehet a vastagbélrák diagnózisában, különösen abban az esetben, ha sürgős szükség van a betegség gyors diagnosztizálására, vagy ha más diagnosztikai eljárások nem állnak rendelkezésre.

Az emésztőtraktus - a szájüregtől a vastagbélig

A vastagbél áttekintése

Mi az a vastagbélrák?

Milyen tünetei lehetnek a vastagbélráknak?

A vastagbélrák kialakulásának okai

Genetika és a vastagbélrák kapcsolata

Hogyan diagnosztizálják a vastagbélrákot?

Az ultrahang szerepe vastagbélrákban

Vastagbélrák kezelése

 

Vastagbélrákkal kapcsolatos szolgáltatásaink

 

 

 

Az emésztőtraktus - a szájüregtől a vastagbélig

Az emberi béltraktus a táplálék emésztéséért és felszívásáért felelős szervrendszer, amely a szájüregtől kezdődően a végbélnyílásig tart. A béltraktus hossza átlagosan mintegy 9 méter, és különböző szakaszokból áll, amelyek mindegyike specifikus feladatokat lát el.

A szájüregben a táplálékot rágással aprítjuk és nyál segítségével megkezdődik az emésztés. A nyelőcsövön történő áthaladása után a táplálék a gyomorba kerül, ahol savas környezetben kezdődik meg az ételek további emésztése. Az emésztési folyamat ezt követően folytatódik a vékonybélben, amely mintegy hat méter hosszú, és amelynek falai speciális ujjakat, ún. bélbolyhokat alkotnak, hogy a felszívás felületét növeljék. Az epe és hasnyálmirigy-enzimek is itt kerülnek a táplálékhoz, hogy elősegítsék az emésztést.

A vékonybélből a táplálék a vastagbélbe jut, amelynek fő feladata a víz és az ionok visszaszívása, és a béltartalom székletté alakítása. Az utolsó szakasz a végbél, amely a székletet tárolja, amíg kiürül a testből.

 

A vastagbél áttekintése

A vastagbél a béltraktus utolsó szakasza, és mintegy 1,5 méter hosszú. A vastagbél fő feladata a táplálékban maradt vizet és ionokat visszaszívni, valamint a béltartalmat székletté formálni.

A vastagbél két fő részből áll: a vastagbélből és a végbélből. A vastagbél további részei közé tartozik az vakbél (coecum), a féregynyúlvány vagy appendix, a vastagbél felszálló szára (colon ascendens), a harántvastagbél (colon transversum) és a leszálló vastagbél (colon descendens), ami a sigmabélben (colon sigmoideum) folytatódik. A vastagbél aljában található  sigmabél a vastagbél utolsó szakasza. A sigmabélből azután a béltartalom a végbélbe kerül, amely a széklet raktározásáért felelős.

A vastagbél fala három rétegből áll: a nyálkahártya, az izomréteg és a külső kötőszöveti réteg. A vastagbél nyálkahártyájának felületén nyálkahártya-nyúlványok találhatók, amelyek segítenek a tápanyagok és a víz felszívásában. Az izomrétegben található izmok összehúzódása segíti a béltartalom mozgatását a vastagbélben, vagyis a bélperisztaltikát.

A vastagbélben található baktériumok fontos szerepet játszanak az emésztésben. Ezek az ún. bélflóra tagjai, amelyek segítik az élelmiszerek további emésztését és az ásványi anyagok felszívását. Ezenkívül a vastagbélben találhatók immunsejtek és nyirokcsomók is,  amelyek segítenek a baktériumok és más potenciálisan káros anyagok eltávolításában.

 

Mi az a vastagbélrák?

A vastagbélrák (colorectalis carcinoma) a vastagbél vagy a végbél sejtjeiből kiinduló rosszindulatú daganat. A vastagbélrák a leggyakoribb emésztőrendszeri daganatok közé tartozik, és világszerte sok ember életét érinti. A vastagbélrák leggyakrabban az 50 év feletti embereket érinti, de előfordulhat fiatalabb korban is.

A vastagbélrák tünetei gyakran csak akkor jelentkeznek, amikor a daganat már elég nagy vagy előrehaladott. A tünetek közé tartozik az állandó hasmenés vagy székrekedés, a véres széklet, az alhasi fájdalom és a has puffadása. A vastagbélrák korai felismerése azonban kulcsfontosságú a kezelés sikere szempontjából. Ezért kiemelten fontos a szűrővizsgálatokon való részvétel.

Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!

 

Milyen tünetei lehetnek a vastagbélráknak?

A vastagbélrák (kolorektális rák, vastagbél  adenokarcinóma) tünetei korai stádiumban általában nem mutatnak feltűnő jeleket, ezért is kiemelten fontosak  a szűrővizsgálatok.

A vastagbélrák leggyakoribb tünetei:

 

  • Változások a székletürítésben: A vastagbélrák esetén a székletürítésben bekövetkező változások lehetnek az első jelek. Ilyen változások lehetnek, hogy a széklet színe, formája vagy állaga megváltozik, véres vagy nyálkás lesz.
  • Hasmenés vagy székrekedés: Ha az utóbbi időben székrekedés vagy hasmenés jelentkezett, akkor az szintén a vastagbélrák tünete lehet. Leginkább abban az esetben, ha váltakozva jelentkezik a hasmenés és székrekedés. Ezt széklethabitus-változásnak nevezik.
  • Fogyás és étvágytalanság: Ha a vastagbélrák előrehaladottabb stádiumban van, akkor az érintett személynek csökkenhet az étvágya, fogyhat, és általános gyengeséget, fáradtságot észlelhet magán.
  • Véres széklet: Ha a vastagbélrák felszínesebb területen helyezkedik el, véres székletet eredményezhet.
  • Vas hiány: A vastagbélrák esetén a folyamatos véres széklet okozhat vasvesztést, ami végül vérszegénységhez vezethet.
  • Változások a bélmozgásban: Az érintett személy bélmozgása is megváltozhat a vastagbélrák miatt, azaz székrekedés, vagy éppen hasmenés is kialakulhat. Ezt az eredményezi, hogy a bélmozgások vagy renyhülnek, vagy pedig fokozódnak. Külön-külön, de akár váltakozva is előfordulhat.
  • Fájdalom és görcsök: A vastagbélrák okozhat fájdalmat és görcsöket a hasban, a vastagbél környékén vagy akár a végbélnyílásban.
  • Fáradtság és gyengeség: A vastagbélrák előrehaladásával, az érintettek gyakran fáradtnak és kimerültnek érzik magukat.
  • Hasi puffadás: Ha folyamatosan puffadt érzés jelentkezik, akkor ez is vastagbélrák jele lehet.

 

Fontos megjegyezni, hogy ezek a tünetek más, nem rákkal kapcsolatos betegségek esetén is előfordulhatnak, de ha bármilyen jellegzetes változást tapasztal a testében, érdemes minél előbb orvoshoz fordulnia, hogy kizárják a vastagbélrákot vagy más súlyos betegségeket.

 

A vastagbélrák kialakulásának okai

A vastagbélrák kialakulásához számos tényező hozzájárulhat, azonban a legtöbb esetben nem lehet egyetlen okot beazonosítani, hanem a betegség kialakulásához több tényező összjátéka szükséges. A legfontosabb okok között a következők találhatóak:

  • Életkor: Az idősebb korosztályban nagyobb a vastagbélrák kockázata, mivel az életkor előrehaladtával a vastagbélsejteknek több időre van szüksége a növekedéshez és a szaporodáshoz, ami hajlamosabbá teszi azokat a mutációkra.
  • Családi előfordulás: Azoknál az embereknél, akiknek egy vagy több közeli rokonuknál vastagbélrákot diagnosztizáltak, nagyobb a kockázata a betegség kialakulásának. Ez az öröklött genetikai hajlam miatt van.
  • Életmód: Az egészségtelen életmód, mint a dohányzás, az alkoholfogyasztás, az ülő életmód, és az egészségtelen táplálkozás is növelheti a vastagbélrák kockázatát.
  • Elhízás: Az elhízás szintén növeli a vastagbélrák kialakulásának kockázatát.
  • Krónikus gyulladásos bélbetegségek: Azoknál az embereknél, akiknek krónikus gyulladásos bélbetegségük van, mint például a vastagbélgyulladás, colitis ulcerosa, Crohn betegség, nagyobb a kockázata a vastagbélrák kialakulásának.
  • Genetikai tényezők: Néhány ritka genetikai rendellenesség is növelheti a vastagbélrák kialakulásának kockázatát.Genetikai mutációk, mint például a Lynch-szindróma, növelhetik a vastagbélrák kockázatát.
  • Sugárzás: Azok az emberek, akik átestek korábban sugárkezelésen a hasi területen, nagyobb kockázatot mutatnak a vastagbélrák kialakulására.
  • Hormonális tényezők: Néhány tanulmány szerint az ösztrogének magasabb szintjei is növelhetik a vastagbélrák kialakulásának kockázatát.
  • Életmód: Az egészségtelen életmód, például az elhízás, a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a kevés testmozgás is hozzájárulhat a vastagbélrák kialakulásához.
  • Diéta: A magas zsírtartalmú és feldolgozott élelmiszerek fogyasztása, valamint a rostokban szegény étrend is hozzájárulhat a vastagbélrák kialakulásához.

 

Fontos tudni, hogy az előbb felsorolt tényezők hajlamosíthatnak, és nem jelentenek automatikus betegséget. A rendszeres szűrővizsgálatok és az egészséges életmód hozzájárulhatnak a vastagbélrák kockázatának csökkentéséhez.

Kapcsolódó cikkünk

Sokat puffad? Irány a hasi ultrahang!

A puffadás igen gyakori tünet, melyet minden ember megtapasztal bizonyos időközönként, általában valamilyen étel vagy ital fogyasztását követően. Egészségügyi problémára akkor kell gyanakodni, amikor a tünet gyakran előjön vagy visszatér, valamint, ha látszólag minden ok nélkül jelentkezik. Dr. Csemez Imre, az Ultrahangközpont radiológusa elmondja, milyen problémákat jelezhet az állapot, és hogy miben segíthet a hasi ultrahang vizsgálat.

 

 

Genetika és a vastagbélrák kapcsolata

A genetika és a vastagbélrák között összefüggés van, hiszen bizonyos genetikai tényezők hajlamosíthatnak az adenomák (jóindulatú daganat) és/vagy a vastagbélrák kialakulására. Az esetek nagy részében a vastagbélrák spontán mutációk következtében alakul ki, de az is előfordul, hogy az egyénben öröklött genetikai hajlam miatt nagyobb a vastagbélrák kialakulásának kockázata.

Az öröklődő genetikai rendellenességek, mint például a familiáris adenomatosus polipózis (FAP) és a Lynch-szindróma (herediter nem polypoid colorectalis carcinoma, HNPCC), magasabb kockázatot jelentenek a vastagbélrák kialakulására.

A FAP egy örökletes állapot, amelyben a vastagbélben és a vékonybélben több száz vagy több ezer polip alakul ki. Ezek az adenomák a vastagbélrák előfutárai lehetnek. A FAP-os betegeknek általában 20-30 éves korukban eltávolítják a teljes vastagbelüket, hogy megakadályozzák a vastagbélrák kialakulását. Ez az úgynevezett profilaktikus műtéti beavatkozás a totál colectomia.

A Lynch-szindróma egy másik öröklődő állapot, amely magasabb kockázatot jelent a vastagbélrák kialakulására. Ez az állapot a DNS javítási mechanizmusokban bekövetkező hibák miatt jelentkezik, ami hajlamosít a kromoszómális eltérések és a rákos sejtek kialakulására.

Az öröklött genetikai mutációk szerepe azonban csak kis része az összes vastagbélrák esetnek (kb. 5-10%), de az ilyen öröklött mutációkkal rendelkező embereknek jelentősen megnő a vastagbélrák kockázata.

Azonban a legtöbb vastagbélrák eset nem öröklődik, hanem az életmóddal és a környezeti tényezőkkel összefüggő tényezőknek tulajdonítható.

 

Hogyan diagnosztizálják a vastagbélrákot?

A vastagbélrák diagnózisa általában számos vizsgálati módszer kombinációját igényli. A  leggyakrabban alkalmazott diagnosztikai módszerek a következők:

 

  • Ultrahang:Az ultrahang egy gyakran alkalmazott diagnosztikai eszköz a vastagbélrák kimutatására. Az ultrahang segítségével a vastagbélrák szövettani mintavétel nélkül is kimutatható.
  • Kolonoszkópia: Ez az egyik leggyakoribb vizsgálati módszer az ultrahang mellett a vastagbélrák diagnosztizálására. A kolonoszkóp egy hosszú, vékony eszköz, amelyet a végbélbe helyeznek, majd fokozatosan továbbítják a vastagbélbe. A kolonoszkóp segítségével az orvos közvetlenül megvizsgálhatja a vastagbél belső falát, és ha szükséges, mintát is vehet.
  • Virtuális kolonoszkópia: Ez egy CT-vizsgálat, amely során a betegnek kontrasztanyagot adnak be, majd a számítógép segítségével 3D képet készítenek a vastagbélről. Ez a vizsgálat nem igényel kolonoszkópiát, de nem alkalmazható minden esetben.
  • Röntgen: A vastagbélről készült röntgenfelvételek segítségével az orvos megfigyelheti az anyagcseretermékek elhaladását a vastagbélben.
  • Biopszia: Ha az orvos gyanítja a vastagbélrák jelenlétét, mintát vehet a vastagbélből vagy az azt körülvevő szövetekből, és mikroszkóp alatt vizsgálhatja meg azokat.
  • Vérteszt: A vértesztek segítségével kimutathatók bizonyos anyagok, például a vastagbélrákban előforduló daganatmarkerek.

 

Megjegyezendő, hogy a vastagbélrák korai stádiumban általában tünetmentes, ezért fontos a rendszeres szűrővizsgálatok elvégzése, különösen azoknak, akiknek a családjában előfordult vastagbélrák vagy a vastagbélrákra utaló más betegségek. A korai stádiumban történő diagnosztizálás jelentősen javítja a betegség prognózisát és a kezelés sikerességét.

 

Az ultrahang szerepe vastagbélrákban 

Az ultrahang számos előnnyel bír a vastagbélrák diagnózisában, mivel nem invazív, fájdalommentes és gyors eljárás. Az ultrahang vizsgálat során nem szükséges anesztézia, és általában nem okoz komplikációkat.

Az ultrahang egy kiemelten fontos diagnosztikai eljárás vastagbélrák gyanúja esetén. Az ultrahang segítségével a vastagbél falát és annak környezetét vizsgálják meg a rák gyanújának felmerülésekor.

Az ultrahang vizsgálat során az ultrahangos eszköz segítségével a belső szervek, köztük a vastagbél állapotát tudják feltérképezni. Az ultrahang segítségével az orvos megvizsgálhatja a vastagbél falát, a benne található daganatokat, valamint azokat a szöveteket, amelyek a daganat körül vannak.

Az ultrahang segíthet az orvosnak megállapítani, hogy a vastagbélben található-e daganat, és ha igen, milyen méretű és milyen típusú. Az ultrahang segítségével az orvos értékelheti a vastagbél daganatának kiterjedését és elhelyezkedését, és meghatározhatja, hogy a daganat áttéteket képez-e más szervekben.

Az ultrahang vizsgálat csak egy elsődleges diagnosztikai eszköz lehet, és további vizsgálatokra lehet szükség a vastagbélrák pontosabb diagnosztizálásához és a megfelelő kezelési terv meghatározásához. Az ultrahang nem feltétlenül mutatja ki a kisebb, korai stádiumú daganatokat, és nem képes megmutatni a vastagbél teljes hosszát és az annak belső felületét. Ezért a vastagbélrák diagnózisához nem elég az ultrahang, általában más vizsgálatokra is szükség lehet , például kolonoszkópiára vagy CT-vizsgálatra.Az orvosok általában a diagnosztikai eszközök kombinációját használják a megfelelő diagnózishoz és kezelési terv kidolgozásához.

 

Vastagbélrák kezelése

A vastagbélrák kezelése általában a betegség stádiumától függ, vagyis attól, hogy milyen mértékben terjedt el a daganat a testben. A kezelési lehetőségek közé tartoznak:

 

  • Műtét: A vastagbélrák műtéti eltávolítása általában az elsődleges kezelési lehetőség. A műtét során eltávolítják a tumorokat és a környező szöveteket. A műtét típusa és kiterjedése a betegség stádiumától függ.
  • Sugárterápia: A sugárterápiát használják a rákos sejtek elpusztítására. A sugárterápia a műtét előtt, után vagy kombináltan is alkalmazható.
  • Kemoterápia: A kemoterápia olyan gyógyszereket használ, amelyek célja a rákos sejtek elpusztítása. A kemoterápiát általában a műtét előtt, után vagy kombináltan alkalmazzák.
  • Célzott terápia: Ez egy olyan kezelési lehetőség, amely speciális gyógyszerekkel dolgozik, hogy célzottan befolyásolja a rákos sejteket. A célzott terápia általában akkor alkalmazható, ha a daganat bizonyos típusú mutációval rendelkezik.

 

Hangsúlyozandó, hogy a vastagbélrák kezelési lehetőségei személyre szabottak, és a betegség stádiuma, a beteg általános állapota és más tényezők alapján határozzák meg a megfelelő kezelést. A kezelés célja az, hogy a lehető legtöbb rákos sejtet elpusztítsa, minimalizálja a mellékhatásokat és javítsa a beteg életminőségét.

 

Összefoglalva a vastagbélrák a vastagbél és a végbél daganatos megbetegedése, amely az egyik leggyakoribb ráktípus világszerte. Az időben történő felismerés és kezelés nagyon fontos, mivel a betegség korai stádiumban gyógyítható. A vastagbélrák tünetei közé tartozik a hasi fájdalom, a véres széklet, a hasmenés vagy székrekedés, az állandó érzés a széklet ürítésére, a fáradtság és a fogyás. A vastagbélrák kialakulásában számos tényező szerepet játszhat, beleértve az életkort, a családi kórtörténet, a genetikai mutációkat, az életmódot és a diétát. Az egészséges életmód és a szűrővizsgálatok rendszeres elvégzése segíthet csökkenteni a vastagbélrák kialakulásának kockázatát. A vastagbélrák kezelése többféle lehet, beleértve a műtétet, a sugár- és a kemoterápiát. A pontos kezelési terv a betegség stádiumától, a beteg életkorától, általános egészségi állapotától és más tényezőktől függ.

Téma szakértői

Dr. Szavcsur Péter

Dr. Szavcsur Péter

ultrahang vezérelt aspirációs citológia és core biopszia specialista Főorvos

Hírek

Kimutatható-e ultrahanggal a pajzsmirigy daganat?

Kimutatható-e ultrahanggal a pajzsmirigy daganat?

A pajzsmirigy daganatos megbetegedése egyre többeket érint, amelyre a szerven lévő göbös elváltozások hívhatják fel a figyelmet. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden göb automatikusan egyenlő a daganattal, jellemzően az ún. hideg göbök esetén áll fenn a rosszindulatúság veszélye. A jelenség azonban ...
Nem csak tünetek esetén fontos a csecsemőkori ultrahang

Nem csak tünetek esetén fontos a csecsemőkori ultrahang

Újszülött és csecsemőkorban sok betegség tünetmentesen van jelen, vagy legalábbis kezdeti szakaszban nem jár látványos tünettel. Többek közt ezek kiszűrésére alkalmas az úgynevezett hármas szűrés, amely során megtörténik a hasi-, a csípő- és a koponyaultrahang vizsgálat. A ...
Ultrahang vizsgálattal felfedezhető a mellimplantátum csendes szivárgása

Ultrahang vizsgálattal felfedezhető a mellimplantátum csendes szivárgása

A mellimplantátumok alapvetően biztonságosak és engedélyezésük szigorú szabályokhoz kötött. Ugyanakkor többen attól tarthatnak, hogy sérülés vagy az élettartam rövidülése miatt kiszakadhat, esetleg szivároghat a beültetett implantátum. Dr. Horváth Barnabás , az Ultrahangközpont ...

SPECIALIZÁLT KÖZPONTOK