Crohn-betegség

Mi okozza a Crohn-betegséget?
Ki van kitéve a Crohn-betegség kockázatának?
Melyek a Crohn-betegség tünetei?
Milyen egyéb problémákat okozhat a Crohn-betegség?
Hogyan diagnosztizáljuk a Crohn-betegséget?
Milyen kezelési módjai vannak a Crohn-betegségnek?

Mi okozza a Crohn-betegséget?

A Crohn-betegség oka ismeretlen. A kutatók szerint autoimmun reakció lehet az egyik ok a Crohn-betegségben, illetve a megzavart bélvédekezési funkció. Normál esetben a bélben találhatóak baktériumok, melyek a helyi flóra, a normálflóra részei. Nem károsak számunkra, sőt inkább hasznosak! A bélbaktériumok segítik az emésztést, számos vitamint termelnek például a vastagbélben található baktériumok.
A Crohn-betegségben feltételezik, hogy egy korábbi bél fertőzés következtében az eddig elviselt itt található, normálflóra részeként jelen lévő baktériumok ellen indul el egy immun reakció. Ennek első lépésében károsodik a bél védekezése, a baktériumok bejutnak a bél fal nyálkahártyájába. Ott felismerik őket az immun sejtek, a fehérvérsejtek, és az eddig tolerált baktériumokat idegenként felismerve elkezdenek ,,harcolni” ellenük. Még több fehérvérsejt áramlik az adott területre, gyulladásos mediátorok szabadulnak fel. Ennek következtében pedig kialakul egy helyi szövetkárosodás. Gyulladás lép fel, fekély keletkezik, elhalnak a sejtek, szövetek azon a területen. Ez a Crohn-betegség kialakulása.
A genetika is szerepet játszhat, mivel a Crohn-betegség családi öröklődést mutat, Crohn-beteg testvéreinél 30-szor gyakoribb a betegség előfordulása, mint az egészséges populációban. Kimutattak bizonyos génmutációkat, amelyek összefüggésbe hozhatóak a Crohn-betegség előfordulásával.
A stressz és bizonyos ételek fogyasztása (például szénsavas italok) ugyan nem okozza a Crohn-betegséget, de súlyosbíthatja a tüneteket, valamint a gyulladás újbóli fellángolását idézi elő.

Ki van kitéve a Crohn-betegség kockázatának?

Vannak bizonyos tényezők, amelyek növelhetik a Crohn-betegség kockázatát:

• Genetika, öröklődés: A betegség előfordulása a családban. Ha közeli rokonoknál; szülő, gyermek vagy testvérnél fordult elő a Crohn-betegség, nagyobb esély van rá, hogy a Crohn-betegség másnál is megjelenjen a szűk családban.
• Dohányzás: A dohányzás megduplázhatja a Crohn-betegség kialakulásának kockázatát.
• Gyógyszerek: Bizonyos gyógyszerek szedése, például antibiotikumok, fogamzásgátló tabletták és nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID) (például aszpirin vagy ibuprofen) összefüggésbe hozhatóak a Crohn-betegség kialakulásával. Ezek kismértékben növelhetik a Crohn-betegség kialakulásának esélyét.
• Magas zsírtartalmú étrend: Ez szintén kissé növelheti a Crohn-betegség kialakulásának kockázatát.

Melyek a Crohn-betegség tünetei?

A Crohn-betegség tünetei változhatnak, attól függően, hogy hol és milyen súlyos a gyulladás. Előfordulhatnak tünetmentes időszakok is, majd valaminek a hatására újra fellángol a betegség és komoly tünetekkel tér vissza. Ezt hívjuk a Crohn-betegség relapszusának.
A Crohn-betegség leggyakoribb tünetei közé tartoznak:

• Hasmenés
• Görcsös fájdalom a hasban, hasi görcsrohamok
• Fogyás
  
  Ritkábban, de Crohn-betegségben előfordulhatnak a következő tünetek:
   
• Vérszegénység, anaemia: egy olyan állapot, amelyben a normálisnál kevesebb vörösvérsejtje van az illetőnek
• Szemvörösség vagy szemfájdalom: episcleritis, uveitis, iritis, creatitis (ezek nemcsak Crohn-betegségben, de colitis ulcerosaban is típusosak)
• Fáradtság
• Láz
• Ízületi fájdalmak: arthritis, ankylotizáló spondylitis
• Hányinger vagy étvágytalanság
• Bőrelváltozásokkal is járhat a Crohn-betegség: piros, érzékeny dudorok a bőr alatt (erythema nodosum), cinkhiányos dermatosis, afták megjelenése

  Kapcsolódó cikkünk

  Ultrahangos vizsgálattal kideríthető, mi okozza nyelési nehézségeit

  A nyelési nehézség és a gombócérzés a torokban viszonylag gyakori tünet, melyet okozhat stressz, de akár torokgyulladás is. Azonban ha a panasz nem múlik, akkor az a pajzsmirigy megnagyobbodására, illetve a rajta kialakult göbökre is utalhat. Hogy miként lehet megbizonyosodni a problémáról, arról Dr. Csemez Imrét, az Ultrahangközpont radiológusát kérdeztük.

  ---

Milyen egyéb problémákat okozhat a Crohn-betegség?

A Crohn-betegség számos más problémát is okozhat, számos szövődmény alakulhat ki a betegség régóta fennállása következtében. Ezek közé tartoznak:

• Bélelzáródás: elzáródás a bélben, a táplálék nem tud tovább haladni, sürgősségi kórkép, hiszen akár a bél megrepedéséhez, bélperforációhoz is vezethet.
• Sipolyok: két bélszakasz között létrejövő rendellenes kapcsolat, járatképződés köztük. Crohn-betegségben nemcsak két bélszakasz között alakulhat ki, hanem a hasfal a végbél környéki bőrrel is.
• Tályogok, gennyes fertőzéses sebek, különösen a végbél környéki területen.
• Végbélrepedések, apró repedések a végbélnyílásban, amelyek viszketést, fájdalmat vagy vérzést okozhatnak. Ezek is gyakoriak Crohn-betegségben.
• Fekélyek, nyílt sebek a szájban, a belekben, a végbélnyílásban vagy a gáton, melyek típusosak a Crohn-betegségben.
• Alultápláltság felnőtteknél: Crohn-betegségben a szervezet nem kapja meg a szükséges mennyiségű vitamint, ásványi anyagot és tápanyagot, mert a felszívódás károsodott a belekben.
• Növekedési zavar gyermekeknél: ugyanúgy a felszívódás károsodása következtében a gyermekek sem jutnak hozzá a kellő mennyiségű tápanyaghoz, nyomelemhez, vitaminhoz, melyek a normális növekedésükhöz és fejlődésükhöz elengedhetetlenek lennének. Ez is lehet a Crohn-betegség egyik tünete.
• Megaloblastos anaemia: Vérszegénység is kialakulhat Crohn-betegségben, a B12 vitamin felszívódásának hiányában, mely nagy méretű, de kevés vérsejtet eredményez.
• Hasmenés epesav vesztéssel: Amennyiben a vékonybél károsodott és nem tudja visszaszívni az epesavakat, úgy azok távoznak. Zsíros hasmentést tapasztalhat a Crohn-betegségben szenvedő ilyenkor.
• Gyulladás a test más területein: például az ízületekben, a szemben és a bőrön.
• Vastagbél daganat kockázatát is fokozza a Crohn-betegség

Hogyan diagnosztizáljuk a Crohn-betegséget?

A Crohn-betegség diagnosztizálására számos módszer áll rendelkezésre. Ezek közé tartozik az részletes anamnézis, amellyel minden vizsgálatnak kezdődnie kell: kórelőzmény, amely magában foglalja a tünetekről való kérdezést, családi kórtörténet. Már itt gyanakodhatunk a Crohn-betegség jellegzetes tüneteire, családi előfordulás kapcsán. Ezt követi a fizikális vizsgálat: beleértve a puffadás ellenőrzését a hasban, a hasüregében lévő hangok meghallgatása sztetoszkóppal, a has megtapogatása, hogy ellenőrizzük, nem érzékeny-e vagy fáj-e, és hogy a mája vagy a lépe nem kóros-e vagy megnagyobbodott-e. Majd különböző vizsgálatok elvégzésével meggyőződhetünk a Crohn-betegség fennállásáról. Többek között vér- és székletvizsgálat, melyet fontos a betegség során évente is elvégezni a vas, folsav és B12 vitamin szint ellenőrzése céljából; valamint a gyulladásos paraméterek is ellenőrizhetőek így. Különböző képalkotó eljárásokkal is igazolható a Crohn-betegség: hasi vagy transrectalis ultrahanggal a bélfal megvastagodás, sipolyok, tályogok mutathatóak ki, MRI is végezhető. Elengedhetetlen a kolonoszkópia és felső gasztrointesztinális endoszkópia, melynek során mintát, biopsziát is vesznek. Ezen a mintán szövettani feldolgozás során válik láthatóvá a Crohn-betegségre jellegzetes kép: térképszerű fekélyek, nyálkahártya macskaköves képe.

Milyen kezelési módjai vannak a Crohn-betegségnek?

A Crohn-betegség egy krónikus bélbetegség, amely nem gyógyítható, de kezeléssel az állapot javítható. A kezelések csökkenthetik a gyulladást a belekben, enyhíthetik a tüneteket és megelőzhetik a szövődményeket. Számos terápiás módszer tartozik a Crohn-betegség kezelésébe, melyek közül a beteggel együtt, a beteg igényeit, tűrését figyelembe véve lehet kiválasztani a legjobb gyógymódot. Ezek közé tartozik az étrend megváltoztatása, a gyógyszeres kezelés és a sebészi, műtéti beavatkozások.

A diéta, étrend megváltoztatása segíthet a tünetek csökkentésében, például:

• Laktózintolerancia alakulhat ki Crohn-betegségben, mely esetében laktóz kerülése
• A szénsavas italok kerülése
• A pattogatott kukorica, a zöldséghéj, a diófélék és más magas rosttartalmú élelmiszerek kerülése
• Több folyadék fogyasztása
• Gyakrabban fogyasszon kisebb étkezéseket
• Étkezési napló vezetése a problémákat okozó ételek azonosítása érdekében
• Egyeseknek speciális diétára is szükségük van, például rostszegény diétára
• Felszívódási zavarok esetén fehérje, kalória, elektrolit, vas, B12 vitamin, zsírban oldódó vitaminok (A, D, E, K vitamin), kalcium, cink pótlás
• Epesavvesztéssel járó hasmenés esetén epesav megkötése cholestyramin adásával
  
  Gyógyszeres kezelés:

A Crohn-betegség kezelésében megkülönböztetjük a remisszió kiváltására és a remisszió fenntartására szolgáló gyógyszereket. Ez azt jelenti, hogy a Crohn-betegség fellángolásakor adhatunk gyógyszereket, amelyekkel elérhető ez a gyulladásos epizód csillapodása. Ezek közé tartoznak: helyi vagy szisztémás szteroidok; akiknek ez nem elegendő immunszupresszív kezelést is alkalmazhatnak azathioprinnal vagy methrotexáttal; illetve biológiai szerek is forgalomban vannak: TNF antitestek (inflliximab, adalimumab). Fenntartó kezelésként azaz, hogy megelőzzük a gyulladás fellángolását azathiporin adható vagy TNF-antitest. Fontos azonban tudni, hogy ezek a kezelések számos mellékhatással járnak, és sokszor a mellékhatások kezelése is szükségessé válik a Crohn-betegségben. Például szteroidok mellékhatásaként csontritkulás is kialakulhat, melyre D-vitamin, kalcium adható.
Ha a Crohn-betegség fertőzést okoz, antibiotikumokra is szükség lehet.

A Crohn-betegség akut rosszabbodása esetén rövid időre bélnyugalom is javíthatja a tüneteket. Ez azt jelenti, hogy nem eszik és nem iszik semmit a beteg, a belei pihennek. A tápanyagokat intravénás csövön keresztül, parenteralisan kapja.

Sebészi kezelés:

Műtéttel eltávolítják az emésztőrendszernek egy sérült részét, hogy kezeljék a Crohn-betegséget. Ezáltal a Crohn-betegség tünetei csökkenni fognak, szövődmények is kezelhetőek így, pl. sipolyok. Akut esetben ez az egyetlen lehetőség (pl. életveszélyes vérzés, bélelzáródás, perforáció, hashártya gyulladás). A sebészi beavatkozás során eltávolítják az érintett, gyulladt bélszakaszt. A sebészek bélmegtartó, minimálsebészeti beavatkozásokra törekszenek, hogy a lehető legtöbb bélszakasz megmaradjon. Ezzel elkerülhető a rövidbél szindróma, amikor több, mint 40 cm-nyi szakaszt távolítanak el a vékonybélből és így a felszívódási képesség sérülni fog.

Téma szakértői

Dr. Gergely Mária

emlőultrahang specialista radiológus

Dr. Horváth Ilona

radiológus

Dr. Kreiss Ádám

radiológus

---