Heresérv

Heresérv

Módosítva: 2023.12.29 23:45

A heresérv az alsó hasfal gyengesége vagy hiánya miatt alakul ki. Amikor a hasfal izmai nem képesek megfelelően tartani a belső szerveket, a bél vagy más szövetek elindulhatnak az inguinális csatornán keresztül, és kidudorodhatnak a herezacskóba.

Mi a heresérv?

Miért alakul ki heresérv?

Mik a heresérv tünetei?

Hogyan zajlik a heresérv diagnózisa?

Miért fontos az ultrahang a heresérv diagnózisában?

Hogyan kezelhető a heresérv?

Kapcsolódó cikkünk

Nem tapintható here gyerekeknél- ultrahanggal tisztázható a baj

A herékkel kapcsolatos problémák bár ijesztőnek tűnnek a fiúgyermekek szülei számára, ám ezek a gondok sokszor maguktól megoldódnak, ráadásul gyakoriak. Az ultrahang segít a legtöbb hasonló zavar diagnosztikájában, így fontos annak eldöntése céljából, vajon szükség van-e komolyabb beavatkozásra, és ha igen, akkor mikor. Dr. Kövi Ritát, az Ultrahangközpont gyermek radiológusát kérdeztük a témában. 

Mi a heresérv?

A heresérv egy olyan állapotra utal, amikor szövet, például a bél egy része, kidudorodik a hasüregből az inguinalis (lágyéki) régióban található herezacskó területére. Ezt a kiboltosulást heresérvnek nevezik, és általában az alsó hasfal izmai és szöveti rétegei gyengék vagy sérültek, ami lehetővé teszi a szervek kidudorodását.

Miért alakul ki heresérv?

A heresérv kialakulásának okai összetettek lehetnek, és több tényező együttesen játszhat szerepet.

  1. Genetikai prediszpozíció: A genetikai tényezők fontos szerepet játszhatnak a heresérv kialakulásában. Ha valakinek családjában már előfordult heresérv, nő a valószínűsége annak, hogy a betegség kialakuljon.
  2. Hasfal izmainak gyengesége: A heresérv leggyakrabban abból adódik, hogy a hasfal izmai gyengék vagy sérültek. Ez a gyengeség lehet veleszületett vagy kialakulhat az élet során például súlyemelés vagy fizikai aktivitás következtében.
  3. Emelési gyakorlatok és nehéz tárgyak emelése: Olyan tevékenységek, amelyek magukban foglalják a nehéz tárgyak emelését, különösen, ha nem megfelelő a technika, növelhetik a hasfalra nehezedő nyomást, ami hozzájárulhat a heresérv kialakulásához.
  4. Fokozott hasi nyomás: Olyan állapotok, amelyek növelik a hasi nyomást, például tartós székrekedés vagy krónikus köhögés, szintén növelhetik a heresérv kialakulásának kockázatát.
  5. Időskor: Az idő előrehaladtával az izmok és a kötőszövetek természetes módon gyengülnek, ami növeli a heresérv kialakulásának esélyét, különösen idősebb férfiaknál.
  6. Fizikai terhelés sportolás közben: Olyan sportok, amelyek magukban foglalják a gyakori és intenzív testmozgást, például a nehéz súlyok emelése, szintén hozzájárulhatnak a heresérv kialakulásához.

Az előző okok együttesen is hozzájárulhatnak a heresérv kialakulásához és fontos megérteni, hogy minden eset egyedi lehet. Azok, akiknél a heresérv tünetei vagy a heresérv kockázati tényezői fennállnak, orvosi segítséget kérhetnek a megfelelő diagnózis és kezelés érdekében.

Téma szakértői

Dr. Csemez Imre

Dr. Csemez Imre

hasi- és kismedencei ultrahang specialista radiológus

Mik a heresérv tünetei?

A heresérv tünetei változók lehetnek, és nem mindenki tapasztalja ugyanazokat a jelenségeket. A tünetek súlyossága és megjelenési formája attól függ, hogy mennyire bonyolult a heresérv, illetve tényezőktől is.

  1. Kidudorodás vagy duzzanat: Az egyik legjellemzőbb tünet a heresérv esetében a kidudorodás vagy duzzanat a herezacskó területén. Ez általában érezhető vagy látható, és az inguinális csatorna mentén következik be.
  2. Fájdalom és kényelmetlenség: A heresérv gyakran fájdalommal járhat, különösen fizikai aktivitás, köhögés vagy nehéz emelés során. A fájdalom lehet érzékenység, szúró érzés vagy nyomás a heréknél.
  3. Érzékenység a kidudorodott területen: Az érintett terület érzékeny lehet érintésre vagy nyomásra. Az érintés vagy a nyomás növelheti a fájdalmat és kellemetlenséget.
  4. Fájdalmas tapintás: Az orvos fizikai vizsgálata során tapintásra érezhetővé válik a kidudorodott szövet. A tapintás fájdalmas lehet a beteg számára.
  5. Visszahúzódási nehézségek: Néhány esetben a kidudorodott szövetek nehezen vagy egyáltalán nem húzódnak vissza a hasüregbe. Ez súlyosabb esetre utalhat.
  6. Viszketés vagy érzékenység: A heresérv által érintett terület körül észlelt kidudorodás és a hozzá kapcsolódó bőr is lehet érzékeny vagy viszkető.

Fontos megjegyezni, hogy a heresérv tünetei változóak lehetnek, és néhány esetben lehet, hogy a beteg egyáltalán nem tapasztal tüneteket. A fent felsorolt tünetek esetén fontos minél előbb orvosi segítséget kérni. Az orvos által elvégzett vizsgálatok és diagnózis segítenek meghatározni a heresérv típusát és súlyosságát, ami alapján a megfelelő kezelési tervet lehet kidolgozni.

Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!

Hogyan zajlik a heresérv diagnózisa?

A heresérv diagnózisa általában orvosi vizsgálaton és esetenként képalkotó vizsgálatokon alapul. Az orvos a beteg panaszait és a fizikális vizsgálat során tapasztaltakat figyelembe véve próbálja meg azonosítani a heresérv jelenlétét és súlyosságát. Az alábbiakban részletesen kifejtem a heresérv diagnózisának folyamatát: 

  1. Orvosi anamnézis: Az orvos először részletesen megbeszéli a beteggel a tüneteket, a panaszokat és azok kialakulásának körülményeit. Kérdéseket tehet fel a fájdalom intenzitásáról, a panaszok kezdetéről, azok időbeli változásairól, valamint egyéb lehetséges kiváltó tényezőkről.
  2. Fizikális vizsgálat: Az orvos elvégzi a fizikális vizsgálatot, amely magában foglalja a herezacskó és a környező területek tapintását. A kidudorodás, duzzanat vagy más érzékenységek jelenléte segíthet az orvosnak a heresérv gyanújának megerősítésében.
  3. Vizsgálat mozgás közben: Az orvos gyakran kéri a beteget, hogy hajoljon le, köhögjön vagy próbáljon meg emelni súlyokat. Ezek a mozgások segíthetnek abban, hogy a heresérv kidudorodjon, és segítenek az orvosnak azonosítani a problémás területeket.
  4. Ultrahangvizsgálat: Az ultrahangvizsgálat egy fontos képalkotó eljárás a heresérv diagnózisában. Az ultrahang segítségével az orvos pontosan meg tudja nézni a heresérv területét, meghatározhatja a kidudorodott szövetek elhelyezkedését, méretét és egyéb részleteit. Az ultrahang nem invazív és fájdalommentes eljárás.
  5. MRI (Mágneses Rezonancia Képalkotás) vagy CT-vizsgálat: Ezek a képalkotó eljárások részletesebb képet kaphatnak a hasi területről és a heresévről. Általában olyan esetekben alkalmazzák, ahol az ultrahang nem elegendő vagy pontosabb kép szükséges.
  6. Differenciáldiagnózis: Az orvosnak ki kell zárnia más lehetséges okokat is, amelyek hasonló tüneteket okozhatnak, például heregyulladás vagy más hasi rendellenességek.

A heresérv diagnózisa alapján az orvos meghatározza a sérv típusát, súlyosságát és a legmegfelelőbb kezelési tervet. Az időben történő diagnózis segíthet a megfelelő kezelés kiválasztásában és a szükséges beavatkozások időzítésében a heresérv esetében.

Miért fontos az ultrahang a heresérv diagnózisában?

Az ultrahangvizsgálatnak kiemelkedő fontossága van a heresérv diagnózisában és kezelésében. Az ultrahang a magas frekvenciájú hanghullámok felhasználásával működik és segítségével az orvosok részletes képet kaphatnak a betegségről.

  1. Pontos elhelyezkedés és méret: Az ultrahangvizsgálat lehetővé teszi az orvosok számára, hogy pontosan meghatározzák a heresérv elhelyezkedését, méretét és formáját. Ez kulcsfontosságú információ a kezelési terv kialakításában és a műtéti beavatkozás során.
  2. Dinamikus vizualizáció: Az ultrahang dinamikus képet készít, amely lehetővé teszi az orvosok számára, hogy lássák a heresérv mozgását és változásait a beteg különböző testmozgásai során. Ez segíthet a diagnózis pontosabb megállapításában és a sérv dinamikus figyelésében.
  3. Könnyű hozzáférés és gyors vizsgálat: Az ultrahangvizsgálat gyorsan elvégezhető, és nincs szükség előzetes felkészülésre vagy helyi érzéstelenítésre. Ez gyors és kényelmes eszköztárát jelenti az orvosnak a diagnózis elkészítése során.
  4. Szöveti képalkotás: Az ultrahang képes megkülönböztetni a különböző szöveteket, például a sérvtömlőt, a környező izmokat és a hasfalat. Ez segít az orvosnak a heresérv pontosabb azonosításában és a környező struktúrák megértésében.
  5. Non-invazív vizsgálat: Az ultrahang egy nem invazív vizsgálati módszer, tehát nincs szükség sebészeti beavatkozásra vagy beültetett eszközökre. Ezáltal minimalizálja a beteg kényelmetlenségét és csökkenti a szövődmények kockázatát.
  6. Terápia követése: Az ultrahang nem csak a diagnózisban játszik szerepet, hanem segíthet a heresérvvel végzett műtét utáni gyógyulás és a sérv helyes gyógyulásának követésében. Ez lehetővé teszi az orvosok számára, hogy figyelemmel kísérjék a beavatkozás hatékonyságát.

Az ultrahang alkalmazása segíti az orvosokat a heresérvvel kapcsolatos részletes és pontos információk megszerzésében, ami elengedhetetlen a megfelelő diagnózis, kezelés és utókezelés szempontjából.

Hogyan kezelhető a heresérv?

A heresérv kezelése a sérv típusától, méretétől és a beteg egyedi körülményeitől függ. Az alábbiakban kifejtem a heresérv kezelési lehetőségeit:

  1. Megfigyelés: Ha a heresérv kis méretű, nem okoz tüneteket, és nem jelent súlyos problémát, az orvos néha megvárja, hogy a tünetek maguktól enyhüljenek. A betegség várakozó megfigyelése különösen idősebb vagy más okok miatt nem műthető pácienseknél alkalmazható.
  2. Műtéti kezelés (Hernioplasztika): A heresérv gyakran műtéti beavatkozást igényel. A műtét során az orvos visszahelyezi a kidudorodott szöveteket a hasüregbe, majd megerősíti a hasfalat annak érdekében, hogy megelőzze a további kidudorodást. A műtétet nyitott vagy laparoszkópos eljárással is elvégezhetik.
    • Nyitott műtét: A hagyományos nyitott műtét során az orvos egy nagyobb metszést készít a hason, majd visszahelyezi a kidudorodott szerveket és megerősíti a hasfalat.
    • Laparoszkópos műtét: A laparoszkópos eljárás során kisebb bemetszéseket végeznek a hason, majd egy kis kamerát és speciális műtéti eszközöket használnak a heresérv helyreállítására. Ez a módszer általában kisebb fájdalommal és gyorsabb felépüléssel jár.
  3. Sérvháló beültetése (Hernioplasztika mesh-el): Gyakran alkalmaznak sérvhálót a műtét során a hasfal megerősítésére. A háló segíthet csökkenteni a heresérv ismételt kialakulásának kockázatát.
  4. Konzervatív kezelés: Néhány esetben, például idősebb vagy más egészségügyi okokból nem műthető pácienseknél, a konzervatív kezelés is szóba jöhet. Ez magában foglalhatja a fájdalomcsillapítók, speciális kötések és életmódbeli változások alkalmazását.

A kezelési tervet az orvos a páciens specifikus esete alapján határozza meg, figyelembe véve a heresérv típusát, súlyosságát, a beteg általános egészségi állapotát és más egyedi tényezőket. Az időben történő orvosi beavatkozás segíthet elkerülni a heresérv szövődményeit és a beteg gyorsabb felépülését.

Hírek

Kimutatható-e ultrahanggal a pajzsmirigy daganat?

Kimutatható-e ultrahanggal a pajzsmirigy daganat?

A pajzsmirigy daganatos megbetegedése egyre többeket érint, amelyre a szerven lévő göbös elváltozások hívhatják fel a figyelmet. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden göb automatikusan egyenlő a daganattal, jellemzően az ún. hideg göbök esetén áll fenn a rosszindulatúság veszélye. A jelenség azonban ...
Nem csak tünetek esetén fontos a csecsemőkori ultrahang

Nem csak tünetek esetén fontos a csecsemőkori ultrahang

Újszülött és csecsemőkorban sok betegség tünetmentesen van jelen, vagy legalábbis kezdeti szakaszban nem jár látványos tünettel. Többek közt ezek kiszűrésére alkalmas az úgynevezett hármas szűrés, amely során megtörténik a hasi-, a csípő- és a koponyaultrahang vizsgálat. A ...
Ultrahang vizsgálattal felfedezhető a mellimplantátum csendes szivárgása

Ultrahang vizsgálattal felfedezhető a mellimplantátum csendes szivárgása

A mellimplantátumok alapvetően biztonságosak és engedélyezésük szigorú szabályokhoz kötött. Ugyanakkor többen attól tarthatnak, hogy sérülés vagy az élettartam rövidülése miatt kiszakadhat, esetleg szivároghat a beültetett implantátum. Dr. Horváth Barnabás , az Ultrahangközpont ...

SPECIALIZÁLT KÖZPONTOK