Lágyrésztumorok – mit érdemes tudni?

Lágyrésztumorok – mit érdemes tudni?

Módosítva: 2023.10.12 08:56

A test számos pontján alakulhat ki jó- és rosszindulatú elváltozás, így a csontokat körülvevő szövetek sem kivételek. A lágyrésztumorok vagy más néven lágyrész daganatok a zsírszövet, az izomszövet, a kötőszövet, a vascularis és idegi elemek területeit egyaránt érinthetik. Tehát a lágyrész területének meghatározása során elmondható, hogy minden szövet e csoportba tartozik, amely az emberi szervezet mozgásában, továbbá a különböző belső szervek védelmében vagy táplálásában részt vesz. Érdekésség, hogy a lágyrészek az emberi szervezet mintegy 50%-át alkotják.

Online Bejelentkezés

Ostrom utcai rendelő - 1015 Budapest, Ostrom utca 16.

Lágyrésztumorok tünetei

A lágyrésztumorok sokáig tünetmentesek, felismerésük nagyban függ az elhelyezkedésüktől. Az érintettek többnyire a testfelülethez közeli daganatokat már akár 0,5 cm-s nagyságban is érzékelhetik, azonban az izomállomány mélyén található tumorok már csak néhány cm feletti nagyságban okoznak panaszokat. Leggyakoribb és legjellegzetesebb tünetként a fájdalom és a tapintható csomó, duzzanat jellemzik a lágyrésztumorok jelenlétét.

Lágyrésztumorok típusailágyrésztumor

A lágyrésztumorok többségénél jóindulatú elváltozásról beszélhetünk, a rossz- és a jóindulatú elváltozások aránya 1:100-hoz. A lágyrésztumorok főbb típusai az alábbiak:

  • Atheróma (kásadaganat): a faggyúmirigy közelében kialakuló jóindulatú elváltozás
  • Fibróma: a kötőszövet jóindulatú elváltozása, burjánzása
  • Limfóma: a nyirokrendszer rosszindulatú elváltozása
  • Lipóma: a zsírszövet jóindulatú burjánzása, elváltozása

A 3 leggyakoribb típus mellett ritkán az alábbi lágyrésztumorok is előfordulnak:

  • Akantóma: a bőr elszarusodó sejtjeinek jóindulatú elváltozása
  • Neurofibróma: a perifériás idegrendszer támasztószövetének jóindulatú elváltozása, burjánzása
  • Neuróma: jóindulatú idegszöveti daganat

Az atheróma a bőr alatt elhelyezkedő, tömött, tokkal rendelkező jóindulatú elváltozás. A faggyúmirigyek kivezetőcsöve elzáródik, ezért a folyamatosan termelődő kásás állagú faggyú kitágítja a mirigytömlőt. Az atheróma során jellemző tályogképződés, a gyakori fertőzésveszély következtében.

A fibróma a testen megjelenő jóindulatú elváltozás, amely tüneteket az esetek többségében nem okoz, csupán esztétikai problémát jelent. Többnyire a test külső felületein alakulhat ki, főként a bőrön, ám szinte minden szervet (csontok, belső szervek, stb.) egyaránt érintheti.

A limfóma a nyirokrendszer rosszindulatú daganata, melyet ultrahanggal kiválóan el lehet különíteni az egyéb bőr alatti csomóktól. Korai felismerése esetén az egyik legjobban gyógyítható rosszindulatú daganat típus. Ezen lágyrésztumornál ritkább esetben súlyos elváltozás is felléphet, amely a kötőszövetből kiinduló szarkóma. Ennek jellegzetessége a szabálytalan alakja, továbbá az, hogy nem mozdítható el.

A lipóma (zsírdaganat) kötőszöveti eredetű zsírszövetből kiinduló jóindulatú daganatok, mely általában a 20-25 év körüli korosztálynál jelenik meg, de a 40-60. között a leggyakoribbak. A lipóma kezelése esetében a műtéti eltávolítás javasolt, amennyiben az elhelyezkedése is engedni.

A neurofibróma egy öröklődő betegség, aminek a genetikai háttere jól ismert. A betegség lényege, hogy az idegszálakon és agyidegeken jóindulatú daganatok alakulnak ki.

A neuróma az idegsejteket, idegrostokat és a kötőszövetet érinti, az esetek nagyrészében amputációt követően alakul ki, az idegvégződések csonkjainál. Az idegsérülés következtében kialakuló neuróma, a hegesedéssel járó sebgyógyulás során azért fejlődik ki, mert az ideg a sérülést burjánzással próbálja meg elfedni, ám ha ez nem sikerül, kialakul az említett elváltozás.

Mire szolgál az ultrahang?

A különböző eredetű lágyrésztumorok elsődleges képalkotó diagnosztikai eleme az ultrahangvizsgálat. A jó- vagy rosszindulatú elváltozás az ultrahang segítségével jól láthatóvá válik, így a szöveti eltérés jellege, pontos helye és kiterjedése, mérete is meghatározható. Az ultrahangvizsgálat mellett az ultrahang vezérelt aspirációs citológia is a radiológus és a kezelő orvos segítségére lehet, a tumor jellegének meghatározásában.

Téma szakértői

Dr. Bánhegyi Barbara

Dr. Bánhegyi Barbara

pajzsmirigy- és ízületi ultrahang specialista radiológus
Dr. Csemez Imre

Dr. Csemez Imre

hasi- és kismedencei ultrahang specialista radiológus
Dr. Nyemecz Dorottya

Dr. Nyemecz Dorottya

emlő- és lágyrész ultrahang specialista radiológus

Hírek

Kimutatható-e ultrahanggal a pajzsmirigy daganat?

Kimutatható-e ultrahanggal a pajzsmirigy daganat?

A pajzsmirigy daganatos megbetegedése egyre többeket érint, amelyre a szerven lévő göbös elváltozások hívhatják fel a figyelmet. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden göb automatikusan egyenlő a daganattal, jellemzően az ún. hideg göbök esetén áll fenn a rosszindulatúság veszélye. A jelenség azonban ...
Nem csak tünetek esetén fontos a csecsemőkori ultrahang

Nem csak tünetek esetén fontos a csecsemőkori ultrahang

Újszülött és csecsemőkorban sok betegség tünetmentesen van jelen, vagy legalábbis kezdeti szakaszban nem jár látványos tünettel. Többek közt ezek kiszűrésére alkalmas az úgynevezett hármas szűrés, amely során megtörténik a hasi-, a csípő- és a koponyaultrahang vizsgálat. A ...
Ultrahang vizsgálattal felfedezhető a mellimplantátum csendes szivárgása

Ultrahang vizsgálattal felfedezhető a mellimplantátum csendes szivárgása

A mellimplantátumok alapvetően biztonságosak és engedélyezésük szigorú szabályokhoz kötött. Ugyanakkor többen attól tarthatnak, hogy sérülés vagy az élettartam rövidülése miatt kiszakadhat, esetleg szivároghat a beültetett implantátum. Dr. Horváth Barnabás , az Ultrahangközpont ...

SPECIALIZÁLT KÖZPONTOK