Lágyrésztumorok – mit érdemes tudni?
A test számos pontján alakulhat ki jó- és rosszindulatú elváltozás, így a csontokat körülvevő szövetek sem kivételek. A lágyrésztumorok vagy más néven lágyrész daganatok a zsírszövet, az izomszövet, a kötőszövet, a vascularis és idegi elemek területeit egyaránt érinthetik. Tehát a lágyrész területének meghatározása során elmondható, hogy minden szövet e csoportba tartozik, amely az emberi szervezet mozgásában, továbbá a különböző belső szervek védelmében vagy táplálásában részt vesz. Érdekésség, hogy a lágyrészek az emberi szervezet mintegy 50%-át alkotják.
Lágyrésztumorok tünetei
A lágyrésztumorok sokáig tünetmentesek, felismerésük nagyban függ az elhelyezkedésüktől. Az érintettek többnyire a testfelülethez közeli daganatokat már akár 0,5 cm-s nagyságban is érzékelhetik, azonban az izomállomány mélyén található tumorok már csak néhány cm feletti nagyságban okoznak panaszokat. Leggyakoribb és legjellegzetesebb tünetként a fájdalom és a tapintható csomó, duzzanat jellemzik a lágyrésztumorok jelenlétét.
Lágyrésztumorok típusai
A lágyrésztumorok többségénél jóindulatú elváltozásról beszélhetünk, a rossz- és a jóindulatú elváltozások aránya 1:100-hoz. A lágyrésztumorok főbb típusai az alábbiak:
- Atheróma (kásadaganat): a faggyúmirigy közelében kialakuló jóindulatú elváltozás
- Fibróma: a kötőszövet jóindulatú elváltozása, burjánzása
- Limfóma: a nyirokrendszer rosszindulatú elváltozása
- Lipóma: a zsírszövet jóindulatú burjánzása, elváltozása
A 3 leggyakoribb típus mellett ritkán az alábbi lágyrésztumorok is előfordulnak:
- Akantóma: a bőr elszarusodó sejtjeinek jóindulatú elváltozása
- Neurofibróma: a perifériás idegrendszer támasztószövetének jóindulatú elváltozása, burjánzása
- Neuróma: jóindulatú idegszöveti daganat
Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt:
A fibróma a testen megjelenő jóindulatú elváltozás, amely tüneteket az esetek többségében nem okoz, csupán esztétikai problémát jelent. Többnyire a test külső felületein alakulhat ki, főként a bőrön, ám szinte minden szervet (csontok, belső szervek, stb.) egyaránt érintheti.
A limfóma a nyirokrendszer rosszindulatú daganata, melyet ultrahanggal kiválóan el lehet különíteni az egyéb bőr alatti csomóktól. Korai felismerése esetén az egyik legjobban gyógyítható rosszindulatú daganat típus. Ezen lágyrésztumornál ritkább esetben súlyos elváltozás is felléphet, amely a kötőszövetből kiinduló szarkóma. Ennek jellegzetessége a szabálytalan alakja, továbbá az, hogy nem mozdítható el.
A lipóma (zsírdaganat) kötőszöveti eredetű zsírszövetből kiinduló jóindulatú daganatok, mely általában a 20-25 év körüli korosztálynál jelenik meg, de a 40-60. között a leggyakoribbak. A lipóma kezelése esetében a műtéti eltávolítás javasolt, amennyiben az elhelyezkedése is engedni.
A neurofibróma egy öröklődő betegség, aminek a genetikai háttere jól ismert. A betegség lényege, hogy az idegszálakon és agyidegeken jóindulatú daganatok alakulnak ki.
A neuróma az idegsejteket, idegrostokat és a kötőszövetet érinti, az esetek nagyrészében amputációt követően alakul ki, az idegvégződések csonkjainál. Az idegsérülés következtében kialakuló neuróma, a hegesedéssel járó sebgyógyulás során azért fejlődik ki, mert az ideg a sérülést burjánzással próbálja meg elfedni, ám ha ez nem sikerül, kialakul az említett elváltozás.
Mire szolgál az ultrahang?
A különböző eredetű lágyrésztumorok elsődleges képalkotó diagnosztikai eleme az ultrahangvizsgálat. A jó- vagy rosszindulatú elváltozás az ultrahang segítségével jól láthatóvá válik, így a szöveti eltérés jellege, pontos helye és kiterjedése, mérete is meghatározható. Az ultrahangvizsgálat mellett az ultrahang vezérelt aspirációs citológia is a radiológus és a kezelő orvos segítségére lehet, a tumor jellegének meghatározásában. Téma szakértői
Dr. Csemez Imre
radiológus
Dr. Fehér György
radiológus
Dr. Kreiss Ádám
radiológus
