Stroke gyerekeknél? - Gyermek ultrahang

Stroke gyerekeknél? - Tartalom

• Ultrahangközpont – Stroke gyerekeknél?
• Stroke gyerekeknél
• Stroke gyerekeknél - tünetek
• Stroke gyerekeknél – okok, rizikófaktorok
• Stroke gyerekeknél - diagnózis
• Stroke gyerekeknél – az ultrahang jelentősége
• Stroke gyerekeknél - kezelés
• Stroke gyerekeknél – felépülés
• Stroke gyerekeknél - TIA

Ultrahangközpont kapcsolódó szolgáltatásai:

• Csecsemő és gyermekultrahang vizsgálat

Stroke gyerekeknél

A stroke gyerekeknél ugyan ritka kórkép, mégis érdemes tudni, hogy akár ilyen fiatal életkorban is előfordulhat. Maga a stroke egy agyi érbetegség, azaz cerebrovaszkuláris rendellenesség, amelynek során az agyszövet, ami folyamatos oxigénellátást igényel, nem kap megfelelő vérellátást, és ez az oxigénhiány következtében az agyi sejtek elhalásához vezet. A stroke gyerekeknél is két formában jelentkezhet:

• Iszkémiás stroke esetén az érpályában bekövetkező elzáródás miatt nem fog eljutni a vér az agysejtekhez.
• Vérzéses stroke esetén a vér kilép az érpályából, és ez fogja a problémát okozni.

Akárcsak felnőttekben, kulcsfontosságú az azonnali és megfelelő kezelés elkezdése. A stroke gyerekeknél is egy akutan életet veszélyeztető állapot, így ha felmerül a gyanú, azonnali orvosi segítségre van szükség. A későn megkezdett kezelés neurológiai károsodáshoz, többek között hosszú távú kognitív és motoros diszfunkcióhoz, illetve halálhoz vezethet.

Stroke gyerekeknél – tünetek

A stroke gyerekeknél általában hirtelen kezdődik, és a tünetek eltérőek lehetnek a különböző korcsoportokban, illetve befolyásolhatja őket a stroke kialakulásához vezető ok is.

Újszülöttekben leggyakrabban:

• görcsrohamokat,
• extrém álmosságot vagy megváltozott mentális állapotot,
• a test egyik oldalára korlátozódó mozgást látunk.

Ezek miatt a nem specifikus tünetek miatt a kisgyermekekben gyakran késik a megfelelő diagnózis felállítása.

Idősebb gyermekek esetén a stroke tünetei jobban emlékeztetnek a felnőttekben látottakhoz:

• erős fejfájás, akár hányással társulva;
• a test vagy az arc egyik oldalára korlátozódó gyengeség vagy zsibbadás, érzéketlenség;
• szédülés vagy hirtelen jelentkező zavartság;
• beszédzavar, elkent, nehezen érthető beszéd, értelmetlen szavak, mondatok használata, problémák a szavak és mondatok megértésével;
• egyensúly problémák, járási nehézség;
• látászavar, mint kettős látás vagy látásvesztés, illetve szemmozgászavar;
• hirtelen kialakuló letargia vagy álmosság, eszméletvesztés;
• görcsroham vagy féloldali bénulás.

Stroke gyerekeknél – okok, rizikófaktorok

A stroke gyerekeknél teljesen más rizikófaktorokkal társul, mint felnőttekben. Ezek közé tartoznak:

• Szívbetegségek (ezek a leggyakoribbak): az iszkémiás stroke kialakulásának rizikóját fokozzák, akár veleszületett, akár szerezett formáról van szó. Gyakran a szívbetegséget csak a stroke kialakulása után diagnosztizálják.
• Fertőzések (például meningitis, encephalitis): többek között a bárányhimlőről tudjuk, hogy 6 hónappal a fertőzést követően a stroke gyerekeknél nagyobb eséllyel alakul ki. Azonban a bárányhimlő gyakori gyermekkori betegség, míg a stroke gyerekeknél ritka, illetve Magyarországon kötelező védőoltást vezettek be a bárányhimlő kórokozója ellen.
• Fejsérülések.
• Egyéb sérülések.
• Dehidráció (kiszáradás).
• Migrénes fejfájás.
• Anyagcserebetegségek.
• Ér abnormalitások (például vacsulitis, dissectio).
• Fejlődési rendellenességek.
• Genetikai eltérések.
• Magas vérnyomás.
• Véralvadási zavarok.
• Sarlósejtes anémia: egy örökletes betegség, mely a vörösvértesteket érinti. A normálisan fánkra emlékeztető vörösvértestek közül némelyik félhold alakot vesz fel (ezek a sarlósejtek), amelyek képtelenek a megfelelő oxigénszállításra, illetve képesek elzárni az ereket, és vérrögök kialakulásához vezethetnek az agyban, ami stroke-ot okozhat.
• Idősebb gyerekekben jelentősége van a hagyományosan felnőtteket érintő rizikótényezőknek is, mint a mozgásszegény életmód, a túlsúly és az elhízás, a magas vérzsírszint vagy a kettes típusú cukorbetegség.

Sok gyerekben azonban semmilyen rizikótényező nem mutatható ki.

Stroke gyerekeknél – diagnózis

A stroke gyerekeknél is időfaktoros betegség, ha felmerül a gyanú, kulcsfontosságú az azonnali cselekvés, a diagnózis gyors felállítása, és a kezelés minél korábbi megkezdése.

A képalkotó vizsgálatok kiemelt jelentőséggel bírnak a stroke diagnózisának felállításában az agy és az agyi erek vizsgálata révén, így az MR, a CT és a transcranialis (koponyán keresztüli) ultrahang vizsgálatoknak, valamint a CT- vagy MR-angiográfiának nagy szerep jut.

Kiegészítő vizsgálatként felmerülhet:

• laborvizsgálat,
• echocardiographia (szívultrahang),
• EKG,
• véralvadási vizsgálatok,
• ritkán lumbalpunctio központi idegrendszeri fertőzés gyanúja esetén,
• EEG görcstevékenység esetén.

Az akut kezelést követően érdemes alapos kivizsgálást kezdeni a stroke okának felderítésére, az esetleges újabb katasztrófa megelőzésének érdekében.

Stroke gyerekeknél – az ultrahang jelentősége

Ha a stroke gyerekeknél alakul ki, elsősorban kétféle ultrahang vizsgálat merül fel: a transcranialis ultrahang és a szívultrahang. Ennek a képalkotó eljárásnak nagy előnye, hogy könnyen és gyorsan kivitelezhető, nem jár fájdalommal, nem bontjuk meg a test integritását, nem igényel semmilyen különösebb előkészületet és nem jár ionizáló sugárzással sem.

Transcranialis ultrahang során a koponyacsontokon át vizsgáljuk az agyat és annak ereit. Újszülötteknél és csecsemőknél a még nem záródott kutacs lehetővé teszi számunkra, hogy azon keresztül vizsgáljuk a koponyán belüli anatómiai képleteket, azonban nagyobb gyerekekben (és felnőttekben) is alkalmazható az eljárás, mivel a halántékcsont bizonyos részén kellően vékony ahhoz a csont, hogy az ultrahanghullámok átjussanak rajta, és le tudjuk képezni a kérdéses területet. A transcranialis ultrahang segítségével detektálható agyi állományi vérzés, vér az agykamrákban vagy agyödéma, melyek mind társulhatnak a stroke-hoz.

Transcranialis doppler ultrahang segítségével az agyi vérátáramlás mérhető, melynek elsősorban a sarlósejtes anémiában van jelentősége, ahol a vizsgálat segítségével becsülhető a stroke kialakulásának kockázata. Az eljárásnak szerepe van más érbetegségek vizsgálatában is, mint a Moyamoya-betegség (ritka érrendszeri rendellenesség, amelynek következtében csökken az agy vérellátása), a tranziens és fokális cerebrális arteriopátia és más genetikai betegségek, amelyek iszkémiás stroke kialakulásához vezethetnek. Alkalmas továbbá az agyi embólia és a TIA detektálásra.

A stroke gyerekeknél gyakran alakul ki valamilyen szerzett szívbetegség, szívfejlődési rendellenesség, esetleg korábbi szívműtét talaján. Annak érdekében, hogy a szívet, illetve a szív ereit vizsgáljuk, gyakran alkalmazunk szívultrahangot (echocardiographiát) a stroke-on átesett betegeknél. A vizsgálat segítségével nem csak a szív aktuális állapotáról kaphatunk képet, de például egy agyi embólia okozta stroke esetén megtalálhatjuk az embólus forrását is.

Stroke gyerekeknél – kezelés

A stroke gyerekeknél is hasonlóan kezelendő, mint felnőtteknél. A korai kezelés célja az agy vérellátásának helyreállítása, melyre többféle módszer létezik:

• Gyógyszeres terápia: A véralvadásgátlók, illetve a vérlemezkék működését gátló szerek alkalmazhatók, ha a stroke gyerekeknél lép fel. Abban az esetben, ha görcsökkel társul, görcsgátló gyógyszerek alkalmazása is szükséges.
• Intervenciós neuroradiológiai eljárások: Azoknál a gyerekeknél, akiknél a stroke rendellenes érhálózathoz vagy aneurizmához társul, szóba jöhetnek ezek a beavatkozások. Az intervenciós radiológiai beavatkozások során egy katéter segítségével -, melyet a felső vagy az alsó végtag érrendszeréből indítanak el - jutnak el a problémás agyi érterülethez, és állítják helyre azt. Bizonyos esetekben ezzel a módszerrel eltávolíthatók az érpályát elzáró vérrögök.
• Műtét: Bizonyos stroke fajták és cerebrovaszkuláris rendellenességek esetén a műtéti megoldás célravezető. Iszkémiás stroke esetén sebészileg eltávolítható lehet a vérrög, súlyos agyödéma esetén szükséges lehet a koponyacsontok kis részének ideiglenes eltávolítása a nyomás csökkentésének érdekében, vagy a rendellenes eret is zárni lehet sebészeti beavatkozással. Előfordulhat olyan is, hogy a károsodott szöveteket el kell távolítani, és a vér számára új útvonalat kialakítani, hogy el tudja látni a megfelelő területeket.

Stroke gyerekeknél – felépülés

Attól függően, hogy a stroke melyik agyi területeket érintette, illetve mennyire volt gyors és megfelelő az ellátás, különböző jellegű és mértékű maradványtünetekkel kell számolnunk: nehézségek adódhatnak a járással, beszéddel, olvasással vagy a látással is. Görcsrohamok, illetve kognitív és emocionális változások is jelentkezhetnek. Összességében azonban a gyermekek agyának lényegesen jobb a regenerációs képessége, mint a felnőtt agynak, így az esetek többségében megfelelő rehabilitációs ellátással a maradványtünetek teljes mértékben megszűnhetnek. A gyors és pontos diagnózis, valamint a korán megkezdett kezelés csökkenti a hosszú távú tünetek fennállásának kockázatát, a korai rehabilitáció pedig lehetővé teszi a maximális felépülést.

Stroke gyerekeknél – TIA

TIA-nak, vagyis átmeneti iszkémiás rohamnak nevezzük, amikor a stroke tünetei csak rövid ideig, maximum 24 óráig állnak fenn, majd ezt követően maguktól megszűnnek. Ilyenkor az agyi erekben elzáródás keletkezik, ami gátolja a vérellátást, azonban az akadály magától feloldódik. A TIA fontos figyelmezető jele a stroke-nak, azonnali orvosi segítséget kell igénybe venni, ha a tüneteit tapasztaljuk.

Téma szakértői

Dr. Bánhegyi Barbara

pajzsmirigy- és ízületi ultrahang specialista radiológus

---