Prosztatamirigy

A prosztatamirigy
Prosztatamirigyet érintő betegségek
Prosztatamirigy betegségeinek vizsgálata
A prosztatamirigy vizsgálata hasi ultrahanggal
Prosztatamirigy betegségeinek kezelése
Prosztatamirigy betegségek megelőzése

A prosztatamirigy

A prosztatamirigy vagy más néven dülmirigy a kismedencében elhelyezkedő szerv.  Normálisan szelídgesztenye alakú és nagyságú, súlya 20-25 gramm, fejlődéséhez egy férfi nemi hormonra, tesztoszteronra van szükség. A prosztata szeméremcsont felett, közvetlenül érintkezve a húgyhólyaggal, alatta található, kivezető csöve a húgycsőbe nyílik. Mögötte a végbél található, ez ad lehetőséget rá, hogy a végbélen keresztül vizsgálni tudjuk a prosztatát.
Az életkor előrehaladtával a prosztatamirigy mérete, súlya növekszik. 50 éves korra 40-50 grammos nagyságot is elérheti. Ezt a folyamatot hívjuk a prosztatamirigy jóindulatú megnagyobbodásának, benignus prosztata hyperplasianak (BPH).  A nagyobb méretű prosztatamirigy nyomást fejt ki a rajta áthaladó húgycsőre és a húgycső részleges vagy akár teljes elzáródását okozhatja.
A prosztatamirigy az ivarszervek közé sorolható, fontos szerepe van a sikeres megtermékenyítésben. A prosztatamirigy által termelt váladék keveredve az ondóvezetékeken át érkező hímivarsejtekkel képezik ondót. A prosztatamirigy váladékai biztosítják a spermiumok, hímivarsejtek életéhez, anyagcseréjéhez és mozgásához megfelelő kémiai környezetet. Magömléskor vagyis ejakulációkor a prosztatamirigy izmai összehúzódnak, a folyadékot kilövellik és a húgycsőbe juttatják.

Prosztatamirigyet érintő betegségek

 A prosztatamirigyet leggyakrabban a következő három betegség érinti: prosztatamirigy megnagyobbodás, gyulladás vagy prosztatarák. Egy férfi élete során egyet vagy többet is tapasztalhat ezen betegségek közül, idősödve pedig egyre gyakoribbá válnak. Akinek a családjában előfordultak már korábban prosztatamirigy betegségek, annak fontos fokozottabban figyelnie és korábban felkeresnie orvosát szűrővizsgálatok elvégzése céljából.

Prosztatamirigy megnagyobbodás:

 A prosztatamirigy életünk során kétszer esik át fiziológiás növekedésen. Az első időszak pubertás korban történik, a tesztoszteron hatására növekszik és érik a prosztatamirigy. A másik 30-40 éves kor körül kezdődik, ezt nevezzük a prosztatamirigy jóindulatú megnagyobbodásának (benignus prosztata hyperplasia, BPH). Ennek során osztódnak a prosztatamirigyet felépítő sejtek, a prosztatamirigy méret és súlybeli gyarapodását jelentve. Ez egy fiziológiás folyamat, a férfiak nagytöbbsége tapasztalhatja is a tüneteit idősödve. A prosztatamirigy közvetlenül a húgyhólyag alatt, a húgycső eredésénél helyezkedik el, így méretének növekedése a húgycsőre fejt ki nyomó hatást. Ez okozza leggyakrabban és legkorábban a tüneteket, ugyanis a prosztata hiperplázia ezáltal akadályozni fogja a vizelet ürülését, számos tünetet okozva. Valamint ez a vizelet elfolyási akadály kockázatot jelent a gyakoribb húgyúti fertőzésekre. Emellett a prosztatamirigy állományának növekedése a mirigy belsejében lévő ereket, idegeket is nyomhatja. Ezáltal romlik a prosztatamirigy keringése, az idegkompresszió pedig fájdalmat is okozhat.

Prosztatamirigy megnagyobbodás tünetei:

• Éjszakai vizelés (nycturia) – más betegségek pl. szívelégtelenség is okozhatja, így fontos kivizsgálni
• Gyakori vizelési inger
• Vizeletsugár indítása, megállítása nehézségekbe ütközik (dysuria)
• Vizeletcsepegés
• Hirtelen teljes stop vizeletürítéskor
• Vizelet visszamaradása a hólyagban, vizeletretenció
• Fájdalmas hólyag

Prosztatamirigy megnagyobbodás következményei:

• Fertőzések: A prosztatamirigy megnagyobbodása (benignus prosztata hiperplázia) nyomást fejt ki a húgycső kezdeti szakaszára, következményként nem tud ürülni a vizelet. A vizelet pangása esélyt ad arra, hogy a baktériumok a hólyagban elszaporodva húgyúti fertőzéseket okozzanak (heveny húgyhólyaggyulladás, cystitis). Ez a betegség alapvetően nőkben gyakoribb a rövidebb húgycsőnek köszönhetően – melyen így könnyebben elérhetik a húgyhólyagot a baktériumok -, azonban idősödve a férfiak körében is emelkedik a húgyúti fertőzöttek száma a prosztatamirigy megnagyobbodásának, a prosztatamirigy hiperpláziának köszönhetően.
• Hólyagfal vastagodás: A prosztatamirigy növekedése miatt a húgyhólyagnak nagyobb erőt kell kifejtenie a vizeletürítéshez, ez pedig a falának a megvastagodását okozza. Ez hosszú távon oda vezethet, hogy a hólyag gyengül és elveszíti a képességét arra, hogy teljes mértékben kiürítse a vizeletet.
• Hólyagkövesség: A korábban említett vizeletpangás másik következménye lehet, hogy a húgyhólyagban kövek alakulnak ki. Mivel nem tud ürülni megfelelőképpen a vizelet, hosszabb ideig fog a húgyhólyagban tartózkodni, ez pedig időt és teret ad arra, hogy a vizeletben lévő kőképződésre alkalmas anyagok kicsapódjanak. Hólyagkövek a nyálkahártyát irritálják, ezért meglétük fájdalommal jár. A gyakori fájdalmas vizelés mellett a betegek tapasztalhatnak vérvizelést, véres vizeletet is, valamint akár hólyaggyulladást is okozhatnak a kövek. Ha a kövek a húgycsőbe jutnak el is zárhatják azt, vizeletelakadást okozva. (Ugyanis a méretben nagyobb köveknek a szűkebb keresztmetszetű húgycsövön kellene távozniuk.)
• Diverticulum képződés: Elősegítheti a vizelet pangást, a húgyúti fertőzéseket, valamint húgyhólyag tumor kialakulását is.
   

Prosztatamirigy gyulladás:

A prosztatamirigy gyulladása (prostatitis) bármelyik életkorban előfordulhat, azonban fiatalabb korban 30-50 év között a leggyakoribb. A kórokozók 3 irányból is elérhetik a mirigyet. A fertőzések a húgyutakon át vagy az ivarszerv más területeiről is átterjedhetnek a prosztatamirigyre, valamint előfordulhat, hogy a vérkeringés útján, vérárammal érik el a mirigyet a kórokozók. A prosztatamirigy gyulladása akut (hirtelen fellépő) vagy krónikus (régóta fennálló) folyamat is lehet. Krónikus formájában gyakran nem lehet megtalálni az okot, non-bakteriális prosztatamirigy gyulladásnak is nevezik. A prostatitis során megduzzad a mirigy, valamint fájdalom is felléphet és szisztémás tünetek is jelentkezhetnek. A betegségből kezeletlenül akár a prosztatamirigy tályogja is kialakulhat, de rövidtávon is okozhat problémát a vizelet ürítés gátlásával, a vizeletretencióval. Emiatt kezelése szükséges.

Tünetek:

• Hidegrázás
• Magas láz
• Gyakori vizelési inger
• Fájdalmas vizelés
• Vizelet elakadása
• Kismedencei vagy végbélbe sugárzó fájdalom
• Gennyes vizeletürítés prosztata massage után
• Krónikus prostatitis esetén merevedési zavar (erektilis diszfunkció), fájdalmas ejakuláció vagy kismedencei fájdalom szexuális együttlét után

  Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt:

  Prosztata - Urológiai Központ
  Éjszakai vizelés - Kardiológiai Központ
  Tesztoszteron - Endokrin Központ
  Derékfájás - Fájdalom Központ
  D-vitamin pótlás - Immun Központ

Prosztatarák:

A prosztatarák a férfiak gyakori daganatos betegsége, Magyarországon a negyedik leggyakoribb ok a daganat miatti elhalálozások között. Előfordulása az életkor előrehaladtával egyre nő. Kialakulásában genetikai, hormonális okok és életmódbeli tényezők is szerepet játszanak, azonban a kialakulás hosszú időt vesz igénybe, nem egyik napról a másikra történik. Sokáig tünetmentes formában vannak jelen a daganatok, köztük a prosztatarák is, vagy csak nem specifikus tüneteket okoznak. Általános tünetek, amelyek daganatra, rákra utalhatnak: fogyás, gyengeség, láz, éjszakai izzadás, vérzés miatti anaemia, vérszegénység. Évek telhetnek el addig, amíg odáig fejlődik a prosztatarák, hogy panaszokat, tüneteket okoz. Az idejében felismert prosztatarák azonban gyógyítható, vagy legalábbis visszaszorítható. Éppen ezért nagyon fontos az idejében történő felismerése, és ennek érdekében ajánlatos minden 45 évesnél idősebb férfi rendszeres prosztatavizsgálata. A prosztatamirigy szűrés során két fajta tesztet végeznek el: PSA-szint mérés (prosztata szűrés vérből) és rektális digitális vizsgálat (manuális prosztata vizsgálat). Daganat gyanújakor további vizsgálatokra is szükség lehet, azonban ez a kettő vizsgálat a férfi lakosság prosztata rák szűrésére kielégítő.

Tünetek: szinte megegyeznek a jóindulatú prosztatamirigy megnagyobbodás tüneteivel. A prosztatarákra hívhatja fel mégis a figyelmet a véres vizelet (haematuria), illetve a csípő, égető érzet vizeletürítéskor. Áttétes formában gyakran okoz csontfájdalmat is, ugyanis gyakran ad metasztázisokat, áttéteket a csontokba.

Prosztatamirigy betegségeinek vizsgálata

A prosztatamirigy szűrés két vizsgálatból áll: vérvételből és fizikális vizsgálatból. A laborvizsgálat során, a levett vérben a PSA (prosztata specifikus antigén) szintjét vizsgálják, ennek magas értéke kórjelző lehet. Azonban a PSA szintje sok okból emelkedhet, így ezeket is figyelembe kell venni az értékeléskor. A fizikális vizsgálat során rektális digitális vizsgálatra kerül sor (RDV), melynek során az orvos a végbél felől tapintja a prosztatamirigyet. A prosztatamirigy mérete, göbök megléte, keménységük figyelhető meg így. Ez a két vizsgálat képezi a rutin szűrést a prosztatamiriggyel kapcsolatban. Ők segítenek eldönteni, hogy jóindulatú megnagyobbodás vagy daganat, tumor áll a háttérben. Prosztatarák esetében további vizsgálatokra is szükség lehet.
A prosztatamirigy megnagyobbodás vizsgálható még hasi ultrahang segítségével.

A prosztatamirigy vizsgálata hasi ultrahanggal

 A has- és kismedencei ultrahang vizsgálat szerves része a prosztata vizsgálata. Az ultrahang vizsgálat gyors, biztonságos, megbízható, teljesen fájdalommentes eljárás. További nagy előnye, hogy nem jár sugárterheléssel, széles körben elérhető. Pont ezek miatt az orvosok kedvelt képalkotó eljárása az ultrahang.  A vizsgálat során hanghullámok segítségével képek készülnek a kismedencei területről. Ultrahang vizsgálat során elsőként egy gélt helyeznek közvetlenül a bőrre, ez az anyag segíti a hanghullámok terjedését, melyek a vizsgálófejtől a gélen keresztül a testbe jutnak. Az ultrahang fej összegyűjti a visszaverődő hangokat, amikből a számítógép létrehozza a képet. A prosztata megnagyobbodás hasfalon keresztül történő ultrahangos szűrővizsgálatával meghatározható a prosztata mérete, mirigyének szerkezete, gyulladás fennállása. Információt nyújt továbbá a felső húgyutak állapotáról, valamint  a vizeletretenció is vizsgálható vele: vizelést követően ellenőrizhető, hogy a vizelet teljes mértékben kiürült-e a húgyhólyagból. Éppen ezért a prosztatamirigy vizsgálatának szerves része az hasi ultrahang vizsgálat, az éves prosztatamirigy szűrés kapcsán is elvégezendő.

Prosztatamirigy betegségek kezelése

A jóindulatú prosztatamirigy megnagyobbodást szövődménymentesen nem szükséges kezelni, de a tünetek enyhítése céljából számos módszer áll rendelkezésre. Ilyen esetekben adhatóak gyógyszerek, ɑ-blokkolók, melyek a prosztatamirigy simaizomzatának relaxációját, elernyedését fogják okozni. Egy másik gyógyszercsoport, az 5-ɑ reduktáz inhibitorok a prosztatamirigy méretét csökkentik (megakadályozzák a mirigy növekedését okozó hormon termelődését). Ha a vizelet elfolyási akadály szövődményeket is okoz, szükségessé válhat műtéttel utat biztosítani a vizelet elvezetésnek. A prosztatamirigy mérete lézeres ablációval is csökkenthető.
A bakteriális prosztatamirigy gyulladása kezelhető antibiotikummal, valamint fájdalomcsillapítókkal a tünetek enyhítése céljából. Krónikus formájában is hasznosak lehetnek a fájdalomcsillapítók, ám ilyenkor a vizeletürítés megsegítése céljából ɑ-blokkolók valamint laxatívumok is adhatóak.
A prosztatarák kezelése sok tényezőtől függ, a pontos terápiás menetről egy csapat, az onkoteam fog dönteni a beteggel egyeztetve. Ugyanis a kezelés függ a tumor méretétől, növekedésétől, hogy vannak-e nyirokcsomóban vagy esetleg más szervekben áttéttek, illetve természetesen a páciens állapotától, egyéb társbetegségeitől, és a kezelési preferenciáitól. A prosztatarák esetében a következő terápiás megoldások jöhetnek szóba: a tumor műtéti eltávolítása, sugárterápia, kemoterápia, ablációs technikák, hormonális kezelés.

Prosztatamirigy betegségeinek megelőzése

Sokat tehetünk a prosztatamirigy betegségeinek megelőzése érdekében. Alapvetően fontos a kiegyensúlyozott, egészséges életmód fenntartása, ezzel nemcsak a prosztatamirigy megbetegedéseitől, hanem sok más betegségtől is védhetjük magunkat. Ennek része az egészéges táplálkozás, a bőséges folyadék fogyasztás (mely kimondottan előnyös a húgyutak átmosása, fertőzésektől való védelme szempontjából). A rendszeres testmozgás abban is segít, hogy enyhüljön a sok ülés során szerzett prosztatamirigyre eső nyomás. (Ebből a szempontból a prosztatamirigy betegségeinek megelőzése érdekében kerüljük a hosszú bicikli-utakat, és más módját válasszuk a testmozgásnak.) A prosztatarák megelőzésében bizonyos táplálékok fogyasztása előnyös lehet (például lycopének, paradicsom, szója) és vitaminok (A, D, E vitamin), nyomelemek (szelén, cink) fogyasztása. Ezen termékek fogyasztásának valamekkora védőhatást tulajdonítanak; azonban ahogyan korábban is írtuk, a prosztata daganat kialakulása sok tényezőtől függ, öröklött, genetikai hajlamtól is.

Téma szakértői

Dr. Bánhegyi Barbara

pajzsmirigy- és ízületi ultrahang specialista radiológus

Dr. Horváth Barnabás

emlő ultrahang és emlőmintavétel specialista radiológus

Dr. Csemez Imre

hasi- és kismedencei ultrahang specialista radiológus

---